Városokban a jövő – hogyan lehet fenntartható városfejlesztés?

Az egész világon és Magyarországon is a egyre fontosabb szerepet kap fenntartható városfejlesztés, amelyben az új technológiák és a közösségi részvétel is kulcsszerepet játszik.

A városok fejlődése nemcsak az infrastrukturális beruházásokon múlik, hanem az emberek és a döntéshozók hozzáállásán is, és azon, hogy felismerjék, miért is fontos a városokat a fenntartható irányba mozdítani.

Betömörülünk a városokba

A világon a városokban élő lakosság aránya folyamatosan nő. Jelenleg a Föld lakosságának több mint 55 százaláka városokban él, de az ENSZ becslései szerint 2050-re a világ lakosságának már 68 százaléka költözik városba.

Magyarországon hasonlók az arányok, az ország lakosságának mintegy 52 százaláéka, több mint 5 millió fő lakik a városokban.

A költözési tendencia azonban nem egységes. Míg egyes városokban és kistelepüléseken nő a lakosságszám, addig másutt csökken. Budapestről például sokan költöznek el, de a vármegyeszékhelyek többségén növekszik a lakosságszám. Az egyre gyarapodó népességnek azonban fenntartható körülményeket és jövőt kell (vagy legalábbis érdemes) biztosítani.

A fenntartható városfejlesztés célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely hosszú távon is biztosítja a lakók életminőségét, miközben minimalizálja a környezeti terhelést.

Ennek érdekében fontos szerepet kapnak a zöld infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság növelése és a közlekedési rendszerek optimalizálása.

Zöld infrastruktúra és energiahatékonyság

A zöld infrastruktúra fejlesztése magában foglalja a parkok, zöldtetők és függőleges kertek létrehozását, amelyek nemcsak a biodiverzitást növelik, hanem hozzájárulnak a városi hőszigetek csökkentéséhez is. Budapesten például ott van a Sétáló Budapest program, melynek célja a belső kerületek zöldfelületének növelése, a parkoló autók helyére fasorok és zöld sávok kialakítása.

Budapest egyébként nem áll rosszul: területének körülbelül 65 százalékát borítja zöldfelület,

ami növényzettel fedett területet jelent, de ebből csak körülbelül 2 százalék tekinthető közparknak vagy közkertnek, amelyek rekreációs és kondicionáló szerepet töltenek be.

A városzöldítést szolgálja a szombathelyi JUSTNature Projekt is, ahol fél hektáros területet alakítottak át városi erdővé a Gyöngyös-patak közelében. Miskolcon szintén fejlesztések zajlanak, többek közt a belvárosban és Lillafüreden is.

Közlekedési rendszerek fenntarthatóan

A fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása kulcsfontosságú a városok fejlődésében, hiszen károsanyag-kibocsátás mintegy 25 százalékáért a közlekedési szektor a felelős. Az elektromos és hibrid járművek térhódítása mellett az intelligens közlekedési megoldások, mint például a forgalomirányító rendszerek, segítik a közlekedés hatékonyságának növelését és a környezeti terhelés csökkentését.

Itthon a Zöld Busz Program is arra hivatott, hogy a városi közlekedést zöldítse, a program keretében eddig mintegy 150 elektromos buszra nyertek támogatást a települések, amelyek között megtalálható például Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Veszprém, Esztergom, Kaposvár, Debrecen, Szeged és persze Budapest is.

Közösségi részvétel a városfejlesztésben

A közösségi részvétel a fenntartható városfejlesztés egyik legfontosabb eleme. Az, hogy a lakosok bevonják magukat a tervezési folyamatokba, nemcsak a lakók életminőségét javítja, hanem a városfejlesztési projektek sikerét is garantálja.

A nyilvános fórumok és online platformok lehetővé teszik a lakosok számára, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak a városfejlesztéshez. Ezek a fórumok nemcsak a lakók véleményének meghallgatását segítik elő, hanem a szakmai együttműködést is erősítik.

A közösségi kezdeményezések, mint például a zöldítési programok vagy a közösségi kertek létrehozása, hozzájárulnak a városi környezet élhetőbbé tételéhez. Ezek a projektek nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatos tudatosságot erősítik, hanem a közösség összetartását is növelik.

Új trendek 2025-ben

2025-ben számos új trend várható a fenntartható városfejlesztés terén. Ezek között kiemelkedő szerepet kap a digitalizáció és az adatalapú városfejlesztés. Az adatok felhasználása lehetővé teszi például az energiahatékonyság, a közlekedés és az erőforrás-elosztás optimalizálását. Kétségtelen, hogy ebben a mesterséges intelligencia is nagy szerepet kap majd, segítségével többek közt jobban tervezhető az energiafogyasztás, az AI alapú közlekedési rendszerek segítenek a forgalom optimalizálásában, csökkentve a dugókat és a környezeti terhelést.

Mesterséges intelligenciával hatékonyan lehet tervezni és optimalizálni a zöld infrastruktúrát, például a parkok és zöldtetők elhelyezését, hogy maximalizálják a környezeti előnyöket.

Nem utolsó sorban pedig az automata szenzorrendszerek segítenek a levegő- és vízminőség folyamatos monitorozásában.

Mindezek révén csökkenthető a városi közlekedés környezeti terhelése, miközben javul a lakók életminősége.

Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!