A levéltetvek és a hangyák különös kapcsolata
A természetben nem ritka jelenség a szimbiózis, vagyis az olyan kapcsolat, mely két különböző faj között jön létre és mindkét fél számára előnyökkel jár. Ilyen különleges társulás figyelhető meg a levéltetvek és a hangyák között is, cikkünkben pedig azt mutatjuk be, hogy melyik fél mit nyer ebben a viszonyban.
Mit ad a levéltetű?
A levéltetvek igen apró testű rovarok, amelyek a növények nedveivel táplálkoznak. A szúró-szívó szájszervükkel (szipókájukkal) átszúrják a növényi szöveteket, és kiszívják a floémnedvet, amely tele van cukorral, de kevés benne a fehérje. Mivel a levéltetvek sokkal több nedvet szívnak fel, mint amennyit megemésztenek, a sok cukrot tartalmazó felesleget, az úgynevezett mézharmatot kiürítik.
Ez a ragacsos, cukros váladék a hangyák egyik kedvenc csemegéje – valóságos energiaforrás számukra. Egyes hangyafajok annyira rákaptak erre, hogy nemcsak felkutatják a levéltetveket, hanem egyfajta „haszonállatként“ tartják őket, mint az ember mondjuk egy fejőstehenet.
Mit ad a hangya?
A levéltetvek bár gyakran nagy kolóniákban élnek, önmagukban védtelenek. Számos ragadozó fogyasztja őket előszeretettel, mint például a katicabogarak, a fátyolkák lárvái, a zengőlegyek vagy a fürkészdarazsak. Itt jönnek a képbe a hangyák, amelyek a mézharmatért cserébe védelmet nyújtanak a levéltetű kolóniáknak.
A hangyák járőröznek a levéltetvek körül, és elűzik vagy elpusztítják a betolakodókat.
Sőt, még új, egészséges növényekre is átszállítják a levéltetveket, így segítve azok terjedését. Egyes hangyafajok pedig még azt is megteszik, hogy a levéltetveket éjszakára egy – sokszor föld alatti – búvóhelyre viszik.
Emellett a hangyák tisztán tartják a levéltetű kolóniákat, elszállítják a tetemeket, és a levéltetű egyedeket is „lefürdetik“. Egészen pontosan a végbélnyílásukról letörölgetik azt a ragacsos anyagot, amely egyébként az állat pusztulását okozná.
Tényleg szimbiózis vagy valójában kizsákmányolás?
Bár kétség kívül mindkét faj számára számos előnnyel jár ez a társulás, mégis inkább hangyák felé billen a mérleg nyelve. Ugyanis a hangyák igencsak kimaxolják ezt a kapcsolatot: sokszor még masszírozzák is a levéltetvek potrohát, hogy azok minél több mézharmatot termeljenek. Amikor pedig a levéltetvű-kolónia mérete túl nagyra duzzad, maguk a hangyák nyitnak utat természetes ellenségeiknek, hogy szabályozzák a létszámot.
A kertész szemével
Ha túl sok a hangya a fáink körül, akkor számíthatunk arra, hogy az ott táplálkozó levéltetveket éberen fogják őrizni a természetes ellenségeikkel szemben, és ha esetleg biológiai fegyvert vetnénk be ellenük, az nem fog sokat érni. Ezért első lépésként a hangyák létszámát és mozgásterét kell korlátoznunk, amelyet próbáljunk meg szintén természetes eszközök segítségével megoldani.
A rendszeres öntözés, a kakukkfű, a levendula, a zsálya, a kávézaccból, fahéjból, sütőporból és cukorból készült házi csali vagy az öntapadós hangyacsapda mind segíthetnek távoltartani a levéltetvek őrzőit a hasznos növényeinktől.
Kiemelt kép: Canva
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
