Megtorpan a zöld átállás?
A zöld energia térhódításáról sokáig úgy gondoltuk, hogy megállíthatatlan: a nap- és szélenergia, a víz, a biomassza és a geotermikus források a jövő biztos zálogai lesznek. Ám az utóbbi évek világpolitikai és gazdasági változásai rávilágítottak, hogy az átmenet közel sem ilyen egyenes vonalú. Az energiapiacot ma egyszerre formálják a klímapolitikai célok, a geopolitikai érdekek és a fogyasztók mindennapi terhei.
A Greenpod legújabb adásában erről beszélgettünk Hortay Olivérrel, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetőjével, aki közgazdászként és energiapolitikai szakértőként évek óta a hazai diskurzus egyik meghatározó alakja.
Geopolitikai fordulatok és zöld célok
Az elmúlt években az energiapolitika globális szinten is új kihívások elé került. Az Egyesült Államokban a szabályozások lazítása és a fosszilis kitermelés erősítése élesen szembement a klímavédelmi vállalásokkal. Európában pedig az orosz–ukrán háború és az energiaválság miatt az energiaárak drámaian megemelkedtek, ami komoly társadalmi feszültségeket okozott.
Hortay Olivér szerint a kontinensen mára az egyik legnagyobb versenyképességi probléma a magas energiaár, ami az uniós lakosság közel egynegyedét energiaszegénységbe sodorta. Ez mindenképp felveti a kérdést: lehet-e egyszerre gyorsan haladni a zöld átállással és közben megőrizni a megfizethetőséget?
Nukleáris reneszánsz és a technológiai mix kérdése
Miközben a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan nő, globálisan még mindig több mint 80 százalékban fosszilis energiahordozók dominálnak az energiamixben. Hortay úgy látja, hogy a tiszta átmenethez elengedhetetlen a nukleáris energia, amely alacsony kibocsátás mellett képes nagy és stabil teljesítményt nyújtani.
Ez nem a megújulókkal szemben, hanem mellettük jelenthet megoldást. Kis moduláris reaktorok, energiatárolás és a hálózat fejlesztése – mind kulcselemei lehetnek annak, hogy a rendszer egyszerre legyen zöld, biztonságos és megfizethető – fejtette ki a szakértő a podcastban.
Magyarország helyzete: nincs ok szégyenkezni
Magyarország energiamixe a szakértő szerint kiegyensúlyozott képet mutat. A hazai áramtermelés több mint 40 százalékát a Paksi Atomerőmű adja, a megújulók aránya – főként a napenergia miatt – 30 százalék körül mozog, a fennmaradó rész pedig fosszilis forrásokból származik.
Hortay úgy véli: nem a „minden áron megújuló” szemlélet a jó irány, hanem az egészséges technológiai mix kialakítása. Fontos, hogy a versenyképességet ne áldozzuk fel, hiszen az EU globális kibocsátásban csupán 6–7 százalékért felel.
Új igények, új lehetőségek
Az energiaigények szerkezete is változik: miközben az összfogyasztás csökken, az elektromos áram iránti kereslet folyamatosan nő – a közlekedés elektrifikációja, a fűtés átalakulása, sőt, a mesterséges intelligencia energiaigénye miatt.
A technológiai fejlődés ugyanakkor nemcsak kihívás, hanem lehetőség is. Az energiatárolás, az anyagtudomány vagy éppen az MI nyújtotta rendszerszintű optimalizálás mind hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb energiagazdálkodáshoz.
Hortay Olivér szerint az energiapolitika három fő célja – az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a környezetvédelem – gyakran egymással ütközik.
A feladat az, hogy olyan portfóliót alakítsunk ki, amely mindhárom területen javulást hoz. Ehhez azonban nem elég egyetlen csodatechnológiától várni a megoldást: a hidrogén, a fúziós energia vagy bármely más ígéretes fejlesztés önmagában kevés.
A zöld átmenet tehát folytatódik, de korántsem zökkenőmentesen. A kérdés nem az, hogy lesz-e, hanem az, hogyan és milyen áron.
Ha kíváncsi arra, hogy mi lehet a jövő legígéretesebb technológiája, hogyan érinti a mindennapokat az energiapiac átalakulása, és mit jelent mindez Magyarország számára, nézze meg a Greenpod legújabb adását, ahol Hortay Olivér részletesen kifejti álláspontját az energiagazdaság kihívásairól és lehetőségeiről.
A Green.hu podcast adások Magyarország Kormánya támogatásával, a Városi Nyilvánosság Alapítvány megbízásából készültek.
