Őszi éjszakák muzsikusa: no, ki lehet vajon az?

Míg a késő tavaszi és a nyári éjszakák időszakában egymást érik a különböző ciripelő hangok, addig az őszi estéket már csak egyetlen lágy dallam teríti be. Utánajártunk, vajon milyen muzsikus zenél ilyenkor.

Éjszakák és a tücskök, bogarak…

Magyarországon 7 valódi tücsökfaj található, melyek közül valószínűleg a rétek és mezők zenésze, a mezei tücsök a legismertebb. A tücskök általában rövid, zömök testű, sötét színű, kerek fejű rovarok, amelyek zömében növényi és kisebb mértékben állati táplálékot fogyasztanak. Hátsó lábuk ugrólábbá módosult, ám jóval gyengébbek, mint a szöcskéké.

A hazánkban megtalálható tücsökfajok a mezei tücskön kívül még a házi tücsök, a bordói tücsök, a fekete tücsök, a homlokjegyes tücsök, a mocsári tücsök és a rokonaitól kissé eltérő pirregő tücsök.

Az őszike

Avagy hivatalosan közönséges pirregő tücsök (Oecanthus pellucens), de illetik még az őszi bogár és a nem annyira kedves őszi féreg névvel is. Bár ez a rovar is a valódi tücskök családjába tartozik, megjelenésében sokkal inkább emlékeztet egy szöcskére. Hangja is más, mint például a mezei tücsöké: lágyabb, mélyebb, hosszabb dallamokon szól.

Fotó: Katya from Moscow, Russia, CC BY-SA 2.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0>, via Wikimedia Commons

Karcsú, törékeny, kissé lapított teste 10-14 milliméter hosszú, melyhez a nőstények esetében még egy 6-8 milliméteres tojócső is hozzájárul. Színe a halványsárgától az okkersárgáig terjedhet. Észak-Afrikában és Eurázsiában őshonos, elterjedési területe nagyjából lefedi a szőlőtermesztő vidékeket.

Más, mint a rokonai

Küllemén kívül az életmódja is eltérő a többi tücsöktől, ugyanis ez a muzsikus nem a talajon él, hanem leginkább magasabb bokrokon vagy alacsonyabb fákon tartózkodik, és míg a mezei tücsök májustól nyár közepéig hegedül, addig a pirregő tücsök – eredetileg – nyár végétől szeptember végéig húzza a nótát, és csak az esti órákban szólal meg.

Sajnos azonban a klímaváltozás hatásait ez a rovar is jól jelzi, ugyanis az utóbbi években egyre korábban szólal meg, sokszor már júliusban is hallható. Ennek az az oka, hogy a szárnyak teljes kifejlődéséhez egy bizonyos idő és többszöri vedlés szükséges, az enyhe telek miatt azonban a petékből egyre hamarabb kelnek ki a tücskök, ezáltal pedig korábban is zendítenek rá.

Fotó: Kepes József, Licenc: CC BY 4.0, Forrás: https://www.izeltlabuak.hu/talalat/560538

Elkopik a szárnyuk

A tücskök a jellegzetes ciripelésüket szárnyaik segítségével adják ki, melyeket testükhöz képest 90 fokkal felemelik és összedörzsölik – ezt hívják stridulációnak. Az ekkor létrejött ciripelő hang eredetileg (nagyjából 300 millió évvel ezelőtt) egy ellenség elleni védekező mechanizmus volt, ám később már a szaporodásban lett fontos szerepe: a hím példányok ugyanis így csalogatják magukhoz a nőstényeket. A pirregő tücsök pedig mindezt olyan kitartóan műveli, hogy a nász végére el is kopik a hangszere és a lágy dallamok helyett leginkább már csak recsegés-szerű hangot ad ki.

Kárt tehet a szőlőben

Nyár végén, ősszel jön el a pirregő tücsök tojásrakásának időszaka, amikor a nőstény a tojócsövével 6-8 szálkás szélű lyukat fúr a szőlővesszők belszövetébe, melyekbe lyukanként 2-2 petét rak le. Az ilyen módon megfurkált vesszők nem lesznek alkalmasak sem oltványnak, sem pedig szálvesszőnek, ezért ezeket a téli metszés sorén el kell távolítani a növényekről.

Kiemelt kép: Fritz-Geller Grimm, Wikimedia

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó