Műanyag csapda: mi lesz veled, tisztítószeres flakon?

A címben lévő kérdés nem költői, ugyanis minden alkalommal, amikor a kiöblített mosószeres flakont a szelektívbe dobom, valóban felmerül a kérdés: sikerül ezt tényleg újrahasznosítani?

A mosószeres dobozt, samponos és tisztítószeres flakont, borotvahabos aeroszolt használjuk, eldobjuk, és közben azt hisszük, hogy ha szelektívbe tesszük, minden rendben lesz. A valóság azonban sokkal árnyaltabb – és riasztóbb. A műanyag hulladék problémája a mai napig nincs megoldva, a tisztítószeres flakonok és társaik pedig komoly környezeti terhelést jelentenek.

De miért van az, hogy a gyártók még mindig műanyagból készítik ezeket a csomagolásokat? Hova kerülnek a szelektált palackok, és van-e valódi kiút ebből a globális csapdából? Nézzük meg a helyzetet közelebbről.

Mekkora mennyiségű flakon kerül ki a világba – és Magyarországon?

Európában évente több mint 30 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, amelynek jelentős részét az egyszer használatos csomagolóanyagok adják. A tisztítószeres, samponos, mosószeres és egyéb flakonokból évente milliárdok kerülnek forgalomba világszerte.

Magyarországon is hasonló a helyzet: a becslések szerint egy háztartás évente több száz darab műanyag csomagolóanyagot használ el – ennek jó része tisztítószeres flakon. Ha belegondolunk, hogy egy négytagú család évente 20–30 flakon mosószert, 15–20 flakon sampont és legalább ugyanennyi tisztítószert vásárol, gyorsan kiderül, hogy országos szinten évente több tízmillió flakon landol a szemetesben vagy a szelektívben. És bár a lakosság egyre tudatosabb, a probléma mégsem oldódik meg.

A gyártók (egyelőre) ragaszkodnak a műanyaghoz

Jogosan merül fel a kérdés: ha már évtizedek óta tudjuk, hogy a műanyag szennyező, miért nem váltanak más megoldásra a gyártók? A válasz több tényezőben rejlik:

Az egyik legfontosabb ok az olcsóság és a hatékonyság: gyártása és formázása rendkívül költséghatékony, ráadásul könnyű, tartós és jól ellenáll a vegyszereknek. Egy mosószeres flakon például sokkal olcsóbban előállítható műanyagból, mint üvegből vagy fémből.

Emellett a biztonság és a praktikum is mellette szól. A tisztítószerek erős vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyeket biztonságosan kell tárolni – a műanyag flakonok nem törnek, nem szivárognak, könnyen szállíthatók és egyszerűen adagolhatók. Nem elhanyagolható szempont a fogyasztói szokások szerepe sem: a vásárlók megszokták a könnyen nyitható kupakokat, pumpás adagolókat és cseppmentes záródásokat, amelyek kényelmet biztosítanak, és más anyagból sokkal nehezebben lennének megvalósíthatók.

Bár léteznek környezetbarát alternatívák, ezek tömeges alkalmazása egyelőre drágább, technológiailag összetettebb, vagy éppen rövidebb élettartamot kínál, így nem váltak széles körben elérhetővé.

Mi történik a flakonokkal a szelektív gyűjtés után?

Sokan azt hiszik, hogy ha egy flakont bedobnak a szelektív kukába, az biztosan újrahasznosításra kerül. A valóság sajnos kiábrándító. A tisztítószeres és kozmetikai flakonok egy része valóban újrahasznosítható, de csak ha tisztán kerülnek a szelektív gyűjtőbe. A vegyszer- és samponmaradékok megnehezítik a feldolgozást.

Sok esetben a szelektíven gyűjtött műanyagok is a hulladékégetőben vagy lerakóban végzik, mert nem gazdaságos a válogatásuk és feldolgozásuk.

A vegyes anyagú csomagolások – például a borotvahabos flakon, ami gázt is tartalmaz – különösen problémásak, mert nehéz szétszedni az összetevőiket. Ezek gyakran nem újrahasznosíthatók.

Egyes tanulmányok szerint a világon keletkező műanyag hulladéknak kevesebb mint 10%-a hasznosul újra ténylegesen. A többi szeméttelepre, égetőbe vagy – ami még rosszabb – a természetbe kerül.

Van kiút a műanyag csapdából?

Bár a helyzet elsőre kilátástalannak tűnhet, szerencsére több irányból is érkeznek reménykeltő kezdeményezések, amelyek hosszú távon valódi változást hozhatnak.

Az egyik legígéretesebb megoldás az újratölthető rendszerek terjedése. Egyre több boltban találkozhatunk utántöltő állomásokkal, ahol saját flakonunkba vásárolhatunk mosószert, sampont vagy tisztítószert. Ez egyszerre praktikus és környezetbarát, hiszen így radikálisan csökkenhet a kidobott csomagolóanyagok mennyisége.
Közben a gyártók is keresik az alternatívákat, és egyre többen kísérleteznek biológiailag lebomló műanyagokkal, amelyek növényi alapanyagból készülnek. Bár ezek jelenleg drágábbak, idővel (jó, nagyon sok idővel) átvehetik a hagyományos műanyagok helyét.
Szintén sokat segíthetne, ha a tisztítószeres flakonokra is bevezetnék a betétdíjas rendszert, hasonlóan a PET-palackokhoz. Ez ösztönözné a fogyasztókat arra, hogy visszaváltsák az üres flaonokat, amely így újrahasznosításra kerülhetne.
Mindemellett gőzerővel zajlanak a technológiai fejlesztések is. Ma már léteznek olyan újrahasznosítási eljárások, amelyek képesek a vegyes vagy szennyezett műanyagokat is feldolgozni. Ha ezek széles körben elérhetővé válnak, jóval több flakon kaphat második életet.

És végül, de nem utolsósorban: nélkülözhetetlen a fogyasztói tudatosság. Egyre több kampány hívja fel a figyelmet arra, hogy a flakonokat tisztán kell a szelektív gyűjtőbe dobni, vagy ha tehetjük, válasszunk környezetbarát alternatívát, például szilárd samponszappant vagy öko tisztítószert.

Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/