Beindulhat a hazai biogáz-termelés

Új korszak küszöbén áll a magyar energiatermelés: az Energiaügyi Minisztérium elindította a Jedlik Ányos Energetikai Program legújabb, 40 milliárd forintos támogatási csomagját, amely a biogáz- és biometán-előállítás bővítését célozza.
A kezdeményezés nemcsak az energiafüggetlenséget erősítheti, hanem hozzájárulhat a klímavédelmi célok eléréséhez is. A program révén hazánk végre valódi lendületet adhat egy olyan technológiának, amely a hulladékból és melléktermékekből képes zöld energiát előállítani – szó szerint a természet körforgásából merítve.
Miért jó nekünk a biogáz?
A biogáz – szerves anyagok, például növényi maradványok, trágyák, élelmiszeripari melléktermékek lebontásával keletkező gázkeverék – a fenntartható energiatermelés egyik kulcsszereplője lehet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss adatai szerint a biogáz globális fenntartható termelési potenciálja a világ földgázigényének akár egynegyedét is fedezhetné.
Magyarországon jelenleg évi mintegy 200 millió köbméter biogáz termelődik, de a kormány célja, hogy 2030-ra ennek a mennyiségnek a háromszorosát érje el.
A most meghirdetett program a teljes ellátási láncot lefedi: a nyersanyagok begyűjtésétől a melléktermékek újrahasznosításáig minden elem támogatható. A 40 milliárd forintos keretből 18 milliárdot kifejezetten a kisebb, óránként 500 köbméternél kevesebb biogázt termelő üzemekre különítettek el. Ez fontos lépés a decentralizált, helyi energiatermelés felé, amely csökkenti a hálózati függőséget és erősíti a vidék gazdaságát.
A biogáz-termelés fellendítése több fronton is hatással lehet a magyar gazdaságra és környezetre. Egyrészt csökkentheti az importált földgáz iránti igényt, ezzel erősítve az ország energiabiztonságát. Másrészt hozzájárulhat a körforgásos gazdaság fejlődéséhez: a biogáz előállítása során keletkező végtermékek – az úgynevezett digestátum – természetes trágyaként visszajuttathatók a talajba, ezzel javítva a mezőgazdaság fenntarthatóságát.
A támogatás a vállalkozások versenyképességét is növelheti. A nagyvállalatok a beruházásaik értékének akár 40–50 százalékát, a mikro- és kisvállalkozások pedig közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő támogatásként. Ez azt jelenti, hogy a kisebb, vidéki üzemek számára is reális lehetőséggé válhat a saját energiaellátás részleges vagy teljes zöldítése.
Hosszú távú lehetőségek
A biogáz- és biometán-termelés akkor válhat hosszú távon is sikeressé, ha a beruházások nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődnek. Az innováció és a technológiai fejlesztések kulcsfontosságúak: a gáz tisztítási és feldolgozási költségei ugyanis nagyban függnek az üzem méretétől és hatékonyságától. A biometán-termelés főként a nagyobb létesítmények területe marad, ahol a volumen miatt javul a költséghatékonyság.
Ugyanakkor a lokális, kisüzemi biogáz-termelés is fontos: lehetőséget ad a gazdálkodóknak és kisebb vállalkozásoknak, hogy saját hulladékukból energiát állítsanak elő, miközben csökkentik környezeti lábnyomukat. A Jedlik Ányos Program 2026. január 30-ig tartó pályázati időszaka esélyt ad arra, hogy minél több szereplő lépjen be ebbe a jövőorientált szektorba. A fejlesztések megvalósításának határideje 2028 vége, így a következő három év döntő lehet a biogáz hazai térnyerésében.
A biogáz és biometán előállítása nem csupán egy újabb támogatási irány: ez a zöld átállás molekuláris szintű forradalma lehet. Magyarország adottságai – a mezőgazdasági melléktermékek bősége és a vidéki infrastruktúra fejleszthetősége – ideálissá teszik az országot e technológia terjedésére.
Forrás: MTI
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!



