Ködbe vesző szárnyak: vadludak az égen

Az év ezen időszakában különleges hangulat lengi be a vizes élőhelyeinket: vadludak népes csapataitól lesz hangos még a ködös égbolt is felettünk. Hazánk kiemelt állomás a különböző vadlúdfajok európai vándorútján, ugyanis biztonságos táplálkozó- és pihenőhelyet kínál ezeknek a vándormadaraknak.

A leggyakoribb vendégek

Hazánkban a nyári lúd és a nagy lilik fordul elő a legnagyobb számban, melyek közül a nyári lúd (a háziludak többségének őse és Niels Horgelsson barátja) gyakori fészkelőmadarunk. Telelőterülete a mediterráneum középső része, de nagy számban telel át itthon is. A nagy lilik Szibéria északi tundráin, a Jamal-félszigeten és a Tajmir vidékén költ, majd hatalmas csapatokban érkezik hozzánk október–november környékén. Fő úti célja a Balkán és Görögország, de sokan egész télen itt maradnak, ha enyhe az időjárás.

A vetési lúd vagy tundralúd korábban a vonuló vadludak 85-95 százalékát alkotta, ám mára drasztikusan megfogyatkozott a száma. A faj Eurázsia északi részén fészkel, és míg korábban a Kárpát-medence volt a telelőterülete, mára az éghajlat melegedése miatt megáll a Német-Lengyel-síkságon.

Ritkább átvonulók

A fentieknél kisebb létszámban képviselteti magát az apácák habitusára emlékeztető tollazatot viselő apácalúd, a kormos színű, tengeri ludak csoportjába tartozó örvöslúd, vagy a ritka kóborló rövidcsőrű lúd. Ezek a lúdfajok is északon költenek (az örvös lúd él a legközelebb az Északi-sarkhoz), majd a téli időszakra Európa tengerpartjaira vonulnak. Esetenként találkozhatunk még az amerikai kontinensről Európába telepített, nagytestű kanadai lúddal, illetve a néhol fel-felbukkanó sarki lúddal is, melyek kedvelt díszmadarak is, ezért az itthon észlelt példányok vad eredete erősen kétséges.

A fokozottan védett fajok

Ősszel legkorábban a nagy lilikhez nagyon hasonló küllemű kis lilik érkezik hazánkba. Globálisan veszélyeztetett, sérülékeny faj, melynek teljes világállománya körülbelül 20-25 ezer példány. A sarkkörön túli tundrákon költ, 3 ismert populációja közül a skandináv és a kelet-szibériai populációk vonulása érinti hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint.

Kisméretű, díszes tollazatú a vörösnyakú lúd, mely szintén globálisan veszélyeztetett faj. Kelet-Szibéria tundráin fészkel és a Duna-delta bolgár, illetve román részein telel. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint.

A vörösnyakú lúd fokozottan védett faj Fotó: pixabay

Az invazív nílusi lúd

A természetes vonulók mellett azonban megjelent egy új szereplő is, a nílusi lúd. Az eredetileg Afrikából származó madár Európában díszmadárként terjedt el, majd több helyen kiszabadult, és önfenntartó állományokat hozott létre. Magyarországon is egyre több helyen bukkan fel. Bár látványos és különleges madár, jelenléte ökológiai kockázatot jelent: agresszívan védelmezi fészkelőhelyét, és kiszoríthatja az őshonos fajokat.

Invazív faj Európában a nílusi lúd Fotó: pixabay

Itt csodálhatja meg a vadludak népes csapatait

Az egyik legnevezetesebb helyszín a Tatai Öreg-tó, ahol szemtanúi lehetünk a tömeges vonulásnak, ráadásul a november utolsó szombatján megrendezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalom eseményen nemcsak a madarakat figyelhetjük meg, hanem számos más, érdekes programon is részt vehetünk.

Emellett a Hortobágy pusztáin és halastavain rendszeresen megjelennek a ludak: különösen a halastó környéki mocsarak és nyílt puszták szolgálnak a madarak pihenő- és táplálkozóhelyéül. Szintén remek program szombatra: november 23-án Hortobágyi Nemzeti Park a Halastavi Vadlúdlesen várja szeretettel az érdeklődőket.

A nyugat-magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Park szintén kedvelt hely a ludak megfigyelésére, de a Balatonnál és a Velencei-tó melletti Dinnyési-fertő fokozottan védett területein is találkozhatunk a megpihent vándorokkal.

Kiemelt kép: pixabay

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/