Miért égetünk ma sokkal több fosszilis energiát?

A fosszilis helyett a megújuló energia térnyerése kétségtelenül az elmúlt évtized egyik legfontosabb fejleménye. De vajon érdemben előbbre jutottunk?

Harcolunk a fosszilis energia ellen: napelempanelek a háztetőkön, szélerőművek a láthatáron, elektromos autók az utcákon – a zöld forradalom látványos jelei mindenütt. Mégis van egy kellemetlen igazság, amiről ritkán beszélünk:

ma jóval több fosszilis energiahordozót égetünk el, mint 1970-ben, amikor a zöld mozgalmak megszülettek!

Nem hiszi? Nézzük a mély, szakmai adatokat:

globális primer energiafogyasztás fosszilis tüzelőanyagokból 1970-ben kb. 150 EJ volt, míg 2023-ban rekordmagas 505 EJ-re nőtt. Ugyanis teljes (szakszóval primer) energiafogyasztás 1970 óta közel ötszörösére emelkedett, miközben a fosszilis részesedés 86%-ról 81,5%-ra csökkent ugyan, de abszolút értékben jóval magasabb. Per fő szinten is nőtt a fosszilis fogyasztás, pl. 17 449 kWh/fő 2024-ben a 1970-es értékek felett.

Csökkent tehát a fosszilis? Nem, csak a részaránya csökkent!

Hogyan lehetséges ez? A válasz egyszerű, de elkeserítő: a globális energiaigény olyan ütemben nő, hogy a megújuló források bővülése nem képes lépést tartani vele.

A szélerőművek és napelemparkok nem a fosszilis erőműveket váltják le, hanem a növekvő energiaéhség egy szeletét elégítik ki. A szén, olaj és földgáz fogyasztása közben tovább emelkedik.

Az adatok tehát megdöbbentőek. Nézzünk más számokat (ha nem hiszi, járjon utána!) 1970-ben a világ körülbelül 5 milliárd tonna olaj egyenértéknyi fosszilis energiát fogyasztott. 2023-ra ez a szám meghaladta a 11 milliárd tonnát. Miközben a megújulók aránya valóban nőtt – ma már az energiatermelés körülbelül 13-14 százalékát teszik ki –,

a fosszilis energiafelhasználás abszolút mennyisége tehát egyáltalán nem csökkent, sőt, folyamatosan növekszik.

Miért nő a fosszilis energiahasználat?

Ennek több oka van. Az egyik a népességnövekedés: 1970-ben 3,7 milliárd ember élt a Földön, ma már 8 milliárd fölött járunk.

Több ember több energiát igényel – fűtésre, közlekedésre, élelmezésre. A másik ok a fejlődő országok rohamos iparosodása. Kína, India és más ázsiai országok gazdasági növekedése hatalmas energiaigényt generál, amit nagyrészt szénnel és olajjal elégítenek ki.

A harmadik ok pedig az életmódunk. A digitális forradalom, a streaming szolgáltatások, a kriptovaluták, az adatközpontok mind-mind óriási energiafogyasztók. Egy friss példa: egyetlen átlagos ChatGPT-lekérdezés többszöröse annyi energiát igényel, mint egy Google-keresés. A mesterséges intelligencia fejlődése felbecsülhetetlen energiaigényt támaszt (a fejlett országok áramfogyasztásának akár 10 százalékát is elérheti pár éven belül), amit egyelőre nagyrészt fosszilis forrásokból fedeznek.

A probléma tehát nem az, hogy a megújulók nem fejlődnek – fejlődnek, és gyorsan. A probléma az, hogy az energiaéhségünk még gyorsabban nő!

Amíg a fogyasztásunk növekedési ütemét nem sikerül megtörni, addig a fosszilis energiafelhasználás nem fog csökkenni, csak lassabban fog nőni. Ez pedig nem elég.

A zöld forradalom igazi sikere nem abban mérhető, hogy hány napelemet telepítünk, hanem abban, hogy sikerül-e csökkenteni a fosszilis energiahasználat abszolút mennyiségét. Ehhez azonban radikális változás kell: nemcsak a termelés módjában, hanem a fogyasztásunkban is. Kevesebb energia, hatékonyabb felhasználás, tudatosabb döntések – ez az egyetlen út, amely valóban a fenntartható jövőhöz vezet.
A statisztikák viszont kérlelhetetlenek, továbbra is azt mutatják: ma több fosszilis energiát égetünk, mint bármikor a történelemben. A zöld forradalom valódi tesztje a következő évtized lesz …

Kiemelt kép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a fosszilis energia kapcsán!

https://www.facebook.com/greenponthu/