Farkasordító hideg: hogyan hat ez az élővilágra?

Hideg van, repkednek a mínuszok, de hogyan hat az élővilágra a mínusz 10 fokos hideg? Például úgy, hogy tavasszal kevesebb lesz a kártevő.

Évek óta nem, illetve igen ritkán tapasztalt „vad” téli fagyok érték el Magyarországot pár hete, illetve most január közepén. Miután hosszú éveken át enyhe telek jellemezték az országot, most ismét mínusz 10-15 fokos éjszakai hőmérsékleteket mértek a meteorológusok. De mi a valódi hatása ennek az élővilágra? Jó vagy rossz a kemény tél? Például csökkenhet a tavaszi kártevők száma! De nézzük is a részleteket!

A természet számára a hideg tél korántsem katasztrófa – sőt, sok szempontból egyenesen szükséges.

A tartós fagy hatékonyan gyéríti a rovarok, lárvák és kórokozók állományát, amelyek az enyhe teleket könnyen átvészelik.

A mínusz 10-15 fokos hideg különösen hatékony a talajban telelő kártevő bogarak ellen: a drótférgek, a kukoricabogár lárvái, a szőlő-molylepkék bábjai és számos más mezőgazdasági károkozó jelentős része elpusztul a tartós fagytól. Ez azt jelenti, hogy

idén tavasszal kevesebb szúnyog, levéltetű és mezőgazdasági kártevő támad a növényekre, ami természetes módon csökkenti a rovarirtó szerek szükségességét.

Hogyan hat a talajra a kemény hideg?

A talaj szerkezetére is pozitívan hat a mínusz 10 fokos hideg. A megfagyó és kiolvadó víz apró repedéseket hoz létre a földben, ami fellazítja a talajt és elősegíti a levegő, valamint a víz jobb áramlását. Így a növények gyökerei tavasszal könnyebben fejlődnek – nem véletlen, hogy a gazdák sok esetben kifejezetten pozitívan tekintenek a hidegebb téli időszakokra. Ez az úgynevezettt fagyhajtás, mivel a víz a fagyásakor körülbelül 9%-kal térfogatában tágul, ami a talajban lévő apró résekben vagy repedésekben nyomást gyakorol a környező anyagra.

A tartós hideg visszaszorítja a kórokozókat is: számos gombás betegség fertőzési forrása károsodik a hosszantartó fagy hatására, ami jelentősen csökkenti a növények kórokozók általi terhelését. Ez azt jelenti, hogy tavasszal kevesebb növényvédő szerre lehet szükség, ami mind környezeti, mind gazdasági szempontból előnyös.

Ha nincsen hideg: az enyhe telek árnyoldala

Az elmúlt évtizedben jellemző enyhe telek valójában komoly problémákat okoztak az ökoszisztémákban. A klímaváltozás miatt az enyhe időjárás következtében olyan kártevők is megjelenhetnek, amelyek normál esetben csak kora tavasszal lennének aktívak, például hangyák vagy kullancsok.
A mezőgazdaságban különösen érzékelhető az enyhe telek hatása. Az enyhe tél esetén nincs meg az a hőmérsékleti minimum, ami megtizedelné a kórokozókat, így a gombabetegségek könnyebben terjednek. Az emlegetett kórokozók, így a kukoricabogár, a drótférgek, vagy éppen a gabonapoloskák, a levéltetvek és más talajlakó kártevők nagyobb számban képesek áttelelni, ami tavasszal robbanásszerű elszaporodáshoz vezethet.

Ez különösen veszélyes a biológiai egyensúly szempontjából: amikor túl sok kártevő túléli a telet, a természetes ragadozók (madarak, hasznos rovarok) nem tudják kellő mértékben szabályozni az állományt. Ennek következtében

a gazdák kénytelenek jelentősen több növényvédő szert használni, ami környezetszennyezést okoz és drágítja a termelést.

A hideg tél tehát egyike a természet legerősebb „biológiai védekezési” mechanizmusainak a kártevők ellen.

Amit még tudni érdemes a -10 fokos hideg kapcsán

A mínusz 10-15 fokos tartós hideg önmagában nem jelent veszélyt a megfelelően alkalmazkodott növényekre és állatokra. A mérsékelt égövi lombhullató gyümölcsfák – mint az alma, körte, szilva, meggy vagy cseresznye – téli nyugalmi állapotban képesek ellenállni ennek a hidegnek, mivel szöveteikben csökken a víztartalom és felkészülnek a fagyra.

Az állatvilág számára a tartósan alacsony hőmérséklet elsősorban azért jelent kihívást, mert – mint ismert – a vadon élő állatok nehezebben jutnak táplálékhoz, mivel a hó és a fagy miatt táplálékforrásaik befagynak. A madarak számára különösen nehéz a helyzet, ezért

télen alapvető fontosságú a madáretetés.

Ami még várhat ránk: a fordított időjárás

Vagyis az enyhe január-február után márciusi-áprilisi sarkvidéki jellegű hidegbetörések – okozzák jellemzően a gyümölcsültetvények nagy fagykárait. Ezért a mostani klasszikus hideg tél valójában természetesebb és kedvezőbb az élővilág számára, mint az évek óta tartó ingadozó, enyhe időszakok.

Kiemelt kép (illusztráció) –  Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!