Megfúrták az Antarktisz jegét – kiderült, mennyire olvad
Az eddigi legnagyobb mélységbe sikerült tudósoknak lefúrniuk a nyugat-antarktiszi jégpajzsban, közvetlen és átfogó képet kapva ezzel arról, hogyan változott a jégréteg a korábbi felmelegedési időszakok során – derült ki a SWAIS2C nemzetközi kutatócsoport jelentéséből.
Az 523 méter vastagságú jégtakaró alatt 228 méter mély üledék- és sziklarétegbe fúrtak le az új-zélandi Scott, illetve az amerikai McMurdo állomás kutatói. Az új mélységet elérő fúrással kinyert üledékmag a klímakutatók számára kulcsfontosságú információkat rejt a múltbéli éghajlati körülményekről, aminek köszönhetően jobban meg tudják majd határozni, milyen mértékben és milyen gyorsan fog a jégréteg olvadni a légkör jelenlegi felmelegedése miatt.
Az utóbbi évtizedek műholdfelvételei azt mutatják, hogy a hatalmas nyugat-antarktiszi jégpajzs egyre gyorsuló ütemben veszít tömegéből, de azt a tudósok nem látják még bizonyosan, mekkora az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek hatására hirtelen elolvadhat a jég.
Eddig csak a tengeri jég alatti fúrások eredményeiből tudtak kiindulni, az antarktiszi jégpajzs megfúrása egyedülálló.
A SWAIS2C csoport által kinyert üledékmag alapján sokkal közelebb juthatnak a kutatók annak felméréséhez, hogy a Ross-selfjég és a nyugat-antarktiszi jégpajzs várhatóan hogyan fog reagálni arra, ha a felmelegedés meghaladja majd a 2 Celsius-fokot.
„A vizsgálandó üledékben az utóbbi 23 millió évre vonatkozóan rejlenek információk, olyan korszakokról is, amikor a Föld globális átlaghőmérsékletei jelentősen meghaladták az iparosodás előtti periódusnál 2 Celsius-fokkal magasabb értékeket” – mondta el Huw Horgan vezető kutató.
A fúrás során kinyert üledékmagban a finom szemcséjű üledéktől kezdve egészen a nagyobb köveket tartalmazó, durvább kavicsrétegekig a legkülönfélébb fajta üledékeket azonosítottak. Tengeri élőlények maradványait és kagylótöredékeket is találtak, ami megerősíti azt az eddigi feltételezést, hogy a területen korábban óceán volt, vagyis a Ross-selfjég korábban részben vagy teljes egészében eltűnt. Azt azonban még nem tudni biztosan, hogy ez melyik korszakban következett be.
A kutatás jelentőségét mutatja, hogy a jégpajzs alatti fúrások eddigi legnagyobb mélysége nem haladta meg a 10 métert. A SWAIS2C célja a 200 méter elérése volt, amit még túl is teljesítettek.
A kinyert üledékmagot a Scott kutatóbázisra szállították, ahonnan hamarosan Új-Zélandra viszik tovább. Ezt követően mintákat küldenek majd szét a SWAIS2C csoportban részt vevő tudósoknak szerte a világon további elemzések elvégzésére.
Forrás: Infostart
Nyitókép: Pixabay
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
