100 tonna hulladékból épült kísérleti út Tata közelében
A 8119-es főúton, Tata közelében különleges kísérleti útszakasz készült: a mindössze 100 méter hosszú út alaprétegébe mintegy 100 tonna műanyaghulladék került.
A projekt a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Colas és a Makrópa Kft. együttműködésében valósult meg, az úgynevezett WLC (Waste Light Concrete) technológia alkalmazásával – számolt be a Magyar Építők.
A fejlesztés célja, hogy új felhasználási lehetőséget találjon azoknak a hulladékoknak, amelyek jelenleg többnyire lerakókban végzik. Magyarországon ugyanis évente körülbelül 2 millió tonna olyan hulladék keletkezik, amelyet sem újrahasznosítani, sem energetikailag hasznosítani nem lehet. A WLC-technológia azonban esélyt ad arra, hogy ezek az anyagok az építőiparban kapjanak új szerepet.
Hulladékból beton: két évtized kutatás eredménye
A technológia alapját Bus Károly fejlesztései jelentik, aki több mint húsz éve foglalkozik azzal, hogyan lehet a nehezen kezelhető hulladékokat építőanyagként újrahasznosítani. Az ilyen anyagok közé tartoznak például a festett vagy kompozit műanyagok – például autók lökhárítói –, a hőre keményedő műanyagok, illetve az elektronikai eszközök égésgátló adalékokat tartalmazó burkolatai.
A módszer lényege, hogy a hulladékot 10 milliméternél kisebb szemcsékre darálják, majd cementtel, vízzel és egy speciális adalékanyaggal keverik. Ez az adalék biztosítja, hogy a különböző sűrűségű műanyagok egyenletesen oszoljanak el a betonban, így stabil és jól terhelhető szerkezet jöjjön létre.
A fejlesztés első tesztjei még 2003-ban indultak, azóta pedig közel 400 különböző betonrecept készült el.
A kísérletek során a műanyag mellett számos más hulladéktípust is kipróbáltak: elektronikai ipari maradványokat, csomagolóanyagokat, üveget, gumit, de még falevelet vagy cigarettacsikket is.
Kísérleti szakasz Tata mellett
A tatai projekt az egyik legfontosabb lépés a technológia gyakorlati alkalmazásában. A 8119-es főúton 100 méteres kísérleti szakaszt építettek, amelyhez egy 50 méteres kontroll szakasz is tartozik. Ez utóbbi hagyományos cementkötésű útalappal készült, így a két megoldás viselkedése hosszú távon összehasonlítható.
Az út szerkezete felülről lefelé a megszokott:
40 milliméter vastag aszfalt kopóréteg,
100 milliméteres kötőréteg,
majd egy 200 milliméter vastag alapréteg, amely a kísérleti szakaszon műanyagdarálékot tartalmazó WLC-keverékből készült.
A kivitelezés külön érdekessége, hogy nem volt szükség speciális gépekre vagy technológiára. A darált műanyagot big-bag zsákokban szállították a keverőtelepre, majd a hagyományos alapanyagok helyére adagolták. A keverést és a beépítést is a szokásos útépítési gépparkkal végezték.
Az útalapba végül körülbelül 160 köbméter WLC-keverék került, amelyben mintegy 100 tonna műanyaghulladék kapott új életet. Ez a mennyiség akár 130–150 tonna kavics vagy sóder kiváltását is jelentheti.
Könnyebb, mégis tartósabb?
A műanyaghulladék alkalmazása nemcsak környezetvédelmi, hanem műszaki szempontból is érdekes. A mérések szerint a keverék sűrűsége csökken, ahogy nő a műanyag aránya, így a kész anyag tömege a hagyományos útalap körülbelül 70 százaléka lehet. Ez azonban nem jelenti feltétlenül a szilárdság romlását.
A Colas szakembereinek tapasztalatai alapján a kísérleti keverék mechanikai tulajdonságai nem maradnak el jelentősen a hagyományos cementkötésű alaprétegekétől. A különböző hulladéktípusok ráadásul más-más tulajdonságokat adhatnak a betonnak: egyes anyagok például javíthatják a hőszigetelést vagy növelhetik a rugalmasságot.
Ötéves teszt következik
A tatai útszakasz sorsa most a mérnökök kezében van: a Makrópa Kft. ötéves monitoring programot indított. A szakemberek minden évben dinamikus behajlásméréseket, egyenetlenségi vizsgálatokat és vizuális ellenőrzéseket végeznek, hogy kiderüljön, hogyan viselkedik az új alapréteg a forgalmi és időjárási terhelés alatt.
Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, a WLC-technológia jelentős hatással lehet a hulladékgazdálkodásra és az építőiparra is. A módszer ugyanis nem igényel külön beruházást, mégis lehetőséget ad arra, hogy nagy mennyiségű – ma még lerakókba kerülő – hulladék váljon értékes alapanyaggá. Ráadásul a környezeti előnyök sem elhanyagolhatók.
A technológia csökkentheti a bányászott építőanyagok mennyiségét, mérsékelheti a hulladéklerakást és a szállításból származó CO₂-kibocsátást is.
Forrás és képek: magyarepitok.hu
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
