Alvás világnap: rosszabbul alszunk, mint 100 éve

Szakértők szerint az emberek világszerte egyre rosszabbul alszanak, hazai és nemzetközi kutatások egyaránt azt mutatják, hogy az életmód átalakulása, a stressz növekedése és az új technológiai eszközök elterjedése mind hozzájárulnak az alvásminőség romlásához.

G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: az emberiség átlagosan körülbelül egy órával alszik kevesebbet, mint száz évvel ezelőtt.

Az alvatlanság kora

Az alvás világnapját minden évben a tavaszi napéjegyenlőséghez közeli pénteken tartják; idén ez március 13-ra esik. A jeles naphoz kapcsolódva a Magyar Tudományos Akadémián nemzetközi konferenciát rendeztek „Az alvatlanság kora – lehetőségek a jobb alvásért” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az alvás egészségben betöltött kulcsszerepére. A World Sleep Society kezdeményezésére több mint 80 ország csatlakozik az eseményhez, és világszerte szakemberek, kutatók és egészségügyi szakértők osztják meg tapasztalataikat.

A konferencián elhangzott, hogy az elmúlt évek globális változásai jelentősen befolyásolták a mindennapi életünket.

A Covid–19 járvány különösen erős hatással volt az emberek mentális és fizikai állapotára, és ez az alvási szokásokon is meglátszik.

A bizonytalanság, a stressz és a megváltozott munkarend sokaknál felborította a napi ritmust. G. Németh György szerint ma már egyértelműen látszik, hogy ezek a folyamatok világszerte romló alvásminőséghez vezettek. Nem véletlen, hogy a budapesti konferencia az „alvatlanság korának” nevezte a jelenlegi időszakot.

A szakértők figyelmeztetnek: amióta mérik az alvásminőséget, az elmúlt években soha nem voltak ilyen kedvezőtlenek a mutatók.

A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató hét éve végez rendszeres felméréseket, így a járvány előtti időszakkal is össze tudják hasonlítani a mostani adatokat. Az eredmények szerint számos területen romlott a magyarok alvásminősége, de ez nem egyedülálló jelenség: sok más országban is hasonló trend figyelhető meg.

Digitális élet = csökkenő alvásidő

Az egyik legfontosabb probléma az alvásidő folyamatos csökkenése. A kutatások szerint az emberek átlagosan körülbelül egy órával kevesebbet alszanak, mint egy évszázaddal ezelőtt. Ennek oka részben az életmód felgyorsulása, a hosszabb munkanapok és a digitális eszközök állandó jelenléte.

A pihenést számos olyan tényező is zavarhatja, amely korábban nem volt jelen a mindennapokban. Ilyen például az óraátállítás, amely a szakértők szerint mesterségesen zavarja meg a szervezet természetes ritmusát. Az emberi test működését a cirkadián ritmus szabályozza, vagyis az a körülbelül 24 órás biológiai ciklus, amely az alvás és az ébrenlét váltakozását irányítja. Ha ebbe a rendszerbe külső beavatkozás történik, az könnyen megzavarhatja a szervezet működését, és az alvás minőségére is negatív hatással lehet.

Kifejezetten kedvezőtlen szokás lefekvés előtt az ágyban telefonozni vagy más képernyős eszközt használni, mert a kijelzők kék fénye gátolja a melatonin termelődését, megzavarja a szervezet természetes alvási ritmusát, és így megnehezíti az elalvást, valamint ronthatja az alvás minőségét is.

A legrosszabb szokás az ágyban telefonozás. Fotó: Freepik

A szakértők szerint ezért fontos lenne visszatérni egy kiegyensúlyozottabb életmódhoz. A túlzott munkaterhelés és a napi 12–14 órás aktivitás hosszú távon nem fenntartható, és az alvás rovására mehet. Nyugaton egyre több helyen ismerik fel az alvás jelentőségét, és igyekeznek tudatosabban foglalkozni vele. G. Németh György elmondta: a megfelelő alvási szokások kialakítása felnőttkorban sem késő.

Olvassa el cikkünket a mentális terhelés és az alvás kapcsolatáról!

Hogyan aludjunk jobban?

Az alvásigény egyénenként eltérő. Az életkor is fontos tényező: a csecsemők a nap nagy részét alvással töltik, míg az idősebb emberek gyakran kevesebb alvással is beérik. A szakmai ajánlások szerint azonban felnőttkorban általában napi 7–9 óra alvás tekinthető ideálisnak. Ha valaki tartósan ennél jóval kevesebbet vagy többet alszik, az hosszabb távon egészségügyi problémákhoz vezethet.

Az emberek alvási ritmusa sem egyforma. Vannak úgynevezett „bagoly” típusok, akik későn fekszenek le és későn kelnek, míg a „pacsirta” típusú emberek korán ébrednek, és este hamarabb elfáradnak. A lényeg azonban nemcsak az alvással töltött idő, hanem annak minősége is.

A szakemberek szerint sokat tehetünk azért, hogy javítsuk alvásunk minőségét:

Fontos például a megfelelő alvási környezet kialakítása. A pihenés sötétben a legideálisabb, de legalább olyan fontos a hálószoba hőmérséklete is: általában a 18 fokot javasolják. A hálószoba berendezése, az ágy és a matrac minősége is döntően befolyásolja a pihenést, sőt, az sem mindegy, hogy mi van rajtunk: a könnyed, szellős, nem izzasztó ruha javasolt.

Az alvás szabályozásában kulcsszerepet játszik a melatonin hormon is, amelyet az agy tobozmirigye termel. A melatonin szintje a sötétség hatására emelkedik, és jelzi a szervezetnek, hogy elérkezett a pihenés ideje. A hormon termelődése általában éjszaka erősödik, hajnali 2 és 4 óra között éri el a csúcsát, majd reggelre csökken.

Az esti szokások szintén nagy hatással vannak az alvásra. A nehéz vacsora, az alkoholfogyasztás vagy a késő délutáni koffeinbevitel mind ronthatják az alvás minőségét. A szakértők ezért azt javasolják, hogy délután három óra után már ne fogyasszunk kávét, és lefekvés előtt kerüljük a túlzott étkezést.

Az alvás tehát nemcsak pihenés, hanem az egészség egyik alapvető pillére. A kutatók szerint a modern életmód számos kihívást jelent ezen a területen, de tudatos odafigyeléssel sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk megkapja a szükséges regenerációt.

Forrás: Infostart
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/