Döbbenet – innen és ennyit utaznak hazafelé a fecskék, gólyák

fecskék
Ahogy a tél lassan visszahúzódik, és az első melegebb napok megérkeznek, az égbolt is újra benépesül: visszatérnek a költöző madarak.

A Kárpát-medence minden tavasszal fontos állomása a madarak évezredes vándorútjának, amelyet egy térképen követve jól kirajzolódnak a kontinenseket összekötő légifolyosók. A fehér gólyák Afrikából, a lilikek és sirályok északról, míg a ragadozók több irányból érkeznek – és mindegyikük más időben.

Ki érkezik először?

A tavaszi madárvonulás nem egyszerre történik: jól megfigyelhető sorrendben érkeznek a különböző fajok. Az elsők között jelennek meg a heringsirályok, amelyek már a tél végén, akár februárban feltűnhetnek hazai vizeink közelében. Őket követik a nagy lilikek, ezek az északi tundrákról érkező vadludak gyakran hatalmas csapatokban vonulnak át az országon, különösen a vizes élőhelyeken.

A következő hullámban a ragadozó madarak érkeznek. Az egerészölyvek, sólymok és más fajok részben át is telelnek, de sok egyed hosszabb vándorutat tesz meg, és március környékén jelennek meg nagyobb számban. A melegebb idő beköszöntével aztán megérkeznek a látványosabb „tavaszhírnökök”.

A fehér gólyák általában március végén, április elején térnek vissza Afrikából. Hosszú útjuk során a Balkán-félszigeten keresztül érkeznek, kihasználva a meleg légáramlatokat. Nem sokkal utánuk jelennek meg a havasi sarlósfecskék, amelyek gyors, íves röptükkel szinte azonnal felismerhetők. Ők a legkésőbb érkezők közé tartoznak, gyakran csak április végén, május elején tűnnek fel.

fecskék
Kép forrása: Esri Deutschland GmbH

Láthatatlan autópályák az égen

A madarak vonulása nem véletlenszerű: jól meghatározott útvonalakat követnek, amelyeket a szakemberek „légifolyosóknak” neveznek. A térképen is látható, hogy Magyarország kulcsfontosságú csomópont ezek között.

A fehér gólyák például két fő útvonal közül választanak: a nyugati és a keleti útvonalat. A hazánkba érkezők többsége a keleti útvonalon, a Közel-Keleten és a Balkánon keresztül jut el ide. A nagy lilikek ezzel szemben Észak-Európából, a tundrákról indulnak, és Közép-Európán keresztül haladnak dél felé, majd tavasszal ugyanitt térnek vissza.

A heringsirályok inkább rövidebb távokat tesznek meg, de mozgásuk szintén követi a nagy vízfelületeket. A ragadozó madarak többféle útvonalon érkeznek, gyakran hegyvonulatokat és feláramlásokat követve, amelyek segítik őket az energiatakarékos repülésben. A havasi sarlósfecskék pedig szinte folyamatosan a levegőben élnek, és hosszú afrikai útjuk után szinte észrevétlenül jelennek meg az európai égbolton.

A fecske érkezik meg utoljára. Fotó: Pixabay
A fecske érkezik meg utoljára. Fotó: Pixabay

Több száz kilométer naponta?!

A költöző madarak teljesítménye nemcsak látványos, hanem egészen elképesztő számokban mérve.

A fehér gólya akár 10–12 ezer kilométert is megtesz Afrika és Közép-Európa között, útja általában 4–6 hétig tart, miközben napi 200–300 kilométert repül.

A havasi sarlósfecske még ennél is nagyobb távot, akár 15–20 ezer kilométert vándorolhat, és mivel szinte folyamatosan repül, néhány hét alatt képes megtenni ezt az utat. A nagy lilik északi költőterületeiről mintegy 3–5 ezer kilométert tesz meg, gyakran 2–4 hét alatt, pihenőkkel megszakítva. A heringsirály rövidebb távon mozog, jellemzően 1–3 ezer kilométert repül néhány hét leforgása alatt. A ragadozó madarak esetében nagy a szórás: egyes fajok több ezer kilométert is megtesznek 3–5 hét alatt, kihasználva a meleg légáramlatokat, hogy minimális energiával vitorlázzanak kontinensek között.

Több mint látvány: ökológiai jelentőség

A költöző madarak érkezése nemcsak látványos természeti esemény, hanem fontos ökológiai jelenség is. A fajok visszatérése jelzi az évszakok változását, és kulcsszerepet játszik az ökoszisztémák működésében. A ragadozó madarak szabályozzák a rágcsálóállományt, a gólyák és más fajok pedig rovarokat fogyasztanak, hozzájárulva a természetes egyensúly fenntartásához.

A vonulás ugyanakkor egyre nagyobb kihívásokkal jár. Az élőhelyek csökkenése, a klímaváltozás és az emberi tevékenység mind hatással vannak a madarak útvonalaira és érkezési idejére. Éppen ezért különösen fontos, hogy figyelemmel kísérjük és védjük ezeket a fajokat.

Forrás: Esri Deutschland GmbH és Érdekes Világ
Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó