Vége a greenwashingnak? Fél évük maradt a cégeknek a felkészülésre

2026. szeptember 27-én lép hatályba az a magyar jogszabály-módosítás, amely világosabb szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások miként kommunikálhatják termékeik és szolgáltatásaik környezeti hatásait.

A cégeknek így nagyjából hat hónap áll rendelkezésükre, hogy átvizsgálják reklámjaikat, csomagolásaikat és online megjelenéseiket. A felkészületlenség komoly fogyasztóvédelmi bírságokat vonhat maga után – hívják fel a figyelmet a Taylor Wessing nemzetközi iroda szakértői.

Az olyan kifejezések, mint a „környezetbarát”, „zöld” vagy „klímasemleges” egyre gyakrabban jelennek meg marketinganyagokban és ESG-kommunikációban. Az uniós jogalkotás célja most az, hogy egységesebb és szigorúbb keretet adjon ezek használatának, egyértelműen meghatározva, mikor tekinthetők megalapozottnak, és mikor minősülnek megtévesztőnek.

A 2024/825-ös uniós irányelv, amely a fogyasztók zöld átállásban betöltött szerepét szabályozza, 2026. március 27-én lépett átültetési szakaszba. Magyarországon ez a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény 2025 decemberében elfogadott módosításával valósult meg, amelynek rendelkezéseit 2026 szeptemberétől kell alkalmazni.

Mit jelent az új szabály a greenwashingra nézve?

A változás nem forgatja fel teljesen a jelenlegi fogyasztóvédelmi rendszert, viszont lényegesen pontosabb szabályokat vezet be a környezeti állítások értelmezésére. Újdonság például, hogy a „környezetbarát” jellegre utaló állítások fogalma immár egyértelműen definiált, és nemcsak szöveges elemekre, hanem vizuális megoldásokra, márkanevekre és termékelnevezésekre is kiterjed. Az ilyen állításokat minden esetben objektív, ellenőrizhető és naprakész bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Az általános, konkrétumok nélküli kijelentések – mint például a „zöld” – különösen nagy figyelmet kapnak majd a hatóságok részéről. Ha ezek mögött nincs világos magyarázat vagy bizonyíték, könnyen megtévesztőnek minősülhetnek. Emellett szigorodnak a karbonkreditekre épülő kibocsátás-ellentételezési állításokra vonatkozó előírások is.

A szabályozás minden olyan vállalkozást érint, amely a fogyasztók felé környezeti üzeneteket kommunikál, legyen szó reklámokról, termékleírásokról vagy digitális felületekről.

Bár az ellenőrzések várhatóan elsősorban a nagyvállalatokra fókuszálnak, a kis- és középvállalkozások sem mentesülnek a kötelezettségek alól. Különösen érintettek azok az ágazatok – például a divatipar, az FMCG-szektor vagy a kiskereskedelem –, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal.

A szakértők szerint a hátralévő időszakot érdemes tudatos felkészülésre fordítani. Ennek része a környezeti állítások teljes körű felülvizsgálata, a mögöttes bizonyítékok rendszerezése és ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint a fenntarthatósági címkék és márkaelemek jogi megfelelőségének ellenőrzése. Emellett kulcsfontosságú a jogi, marketing- és compliance-területek közötti együttműködés erősítése is.

A nem megfelelő gyakorlatok jelentős pénzügyi kockázatot hordoznak, így a környezeti kommunikáció megfelelősége a következő időszakban stratégiai jelentőségűvé válik. Sok esetben már a felkészülés korai szakaszában indokolt lehet szakértők bevonása, hogy a vállalatok időben alkalmazkodni tudjanak az új elvárásokhoz.

Forrás: Portfolio
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/