A nagy tojás leleplezés – melyik tojás az egészségesebb?

A tojás az egyik legősibb és legegyszerűbb élelmiszerünk, de kicsit úgy tűnik manapság, hogy túl van bonyolítva: a boltban a tojásos polc előtt állva ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni a több tucatnyi fajta, csomagolás, felirat és méret között. Ebben segítünk most.

De van egyáltalán különbség tojás és tojás között? Igen, van.

A legfontosabb különbség nem a színben vagy a méretben, hanem a tyúkok tartási módjában rejlik. Ezt a tojáson található, piros kód első számjegye mutatja: 0 – bio tartás, 1 – szabadtartás, 2 – mélyalmos, 3 – ketreces.

Elsőre ez „csak” állatvédelmi kérdés, szegény tyúkokat ne tartsák már ketrecben! De ennél többről van szó, ugyanis a kutatások szerint a tojások alaptápanyag-tartalmát is befolyásolhatja a tartási módtól. A szabadtartású és bio tojásokban kicsivel több omega–3 zsírsav és D-vitamin lehet, főleg ha a tyúkok változatosabban táplálkoznak.

És mi a helyzet a piaci, „házi” tojással? Ha nincs rajta jelölés, akkor hivatalosan nem ellenőrzött forrásból származik. Ez nem jelenti azt, hogy rosszabb – sőt, sokszor kiváló minőségű –, de nagyobb a bizonytalanság a tartási körülmények és a higiénia tekintetében. Az ilyen tojás mosása mindenképpen javasolt a feltörés előtt.

Halványsárga, élénk sárga, UV-sárga…

Sokan azt gondolják, hogy minél élénkebb a tojássárgája, annál egészségesebb. A valóság ennél árnyaltabb. A sárgája színét elsősorban a tyúkok takarmánya határozza meg. A kukorica, a zöld növények vagy akár bizonyos természetes pigmentek (karotinoidok) mélyebb sárga vagy narancs árnyalatot adnak.

Az ipari tojástermelésben a tyúkok általában összetett, tápanyagban pontosan beállított keveréket kapnak: gabonafélék (kukorica, búza, szója), fehérjepótlók, ásványi anyagok és vitaminok alkotják az étrendet. Ezeket nem „természetesség”, hanem hatékonyság és állandó minőség alapján állítják össze.

Az élénk, „túl szép” sárgához gyakran természetes vagy engedélyezett színezőanyagokat is adnak a takarmányhoz.

A tojássárgája színét a táplálék határozza meg. Fotó: Freepik

Ilyenek például a lutein vagy a béta-karotin, amelyek növényi eredetűek, és nem tekinthetők veszélyes adalékoknak. Céljuk nem az, hogy „műtojást” hozzanak létre, hanem hogy a vásárlók által elvárt egységes, sárgás-narancsos színt biztosítsák. Az EU-s szabályozás szigorúan ellenőrzi ezeket az anyagokat. Az „UV-sárga” jelenség tehát nem egy titkos vegyi trükk eredménye, hanem inkább marketing és takarmányozási optimalizálás találkozása.

Fontos tudni azt is, hogy antibiotikumos tojás a szigorú EU-szabályok szerint nem kerülhet forgalomba.

Van pedig egy elterjedt vélekedés, miszerint a tyúkokat antibiotikummal táplálják, hogy ellenállóbbak legyenek, de ezt a valóságban csak akkor alkalmazzák, ha betegségről van szó, és ilyenkor az érintett tyúkok tojása a kötelező várakozási idő lejártáig nem kerülhet forgalomba. Tehát az „antibiotikummentes” felirat a tojásos dobozokon csupán marketingfogás, egyik tojás sem antibiotikumos.

Tyúkok a ketrecben, stresszben

Egy szót azért ejtsünk a nagy tojásüzemek „embertelen” működéséről is. Az erősen szabályozott rendszerben a tyúkok zárt vagy félig zárt tartásban élnek, automatizált etető- és itatórendszerekkel, valamint állandó világítási ciklussal, ami a tojástermelést optimalizálja. A tyúkok a szűk mozgástérben nem tudnak természetes viselkedést – például kapirgálást vagy porfürdőzést – végezni. Ez hosszú távon komoly stresszt és viselkedési zavarokat okozhat náluk. Egyes felmérések szerint ez a stressz a tojás minőségére vagy „energiaszintjére” is kihat. Ezért mi azt javasoljuk, hogy ne ilyen tojást válasszon, azaz lehetőleg kerülje azt, aminek a pecsétje 3-as számmal kezdődik.

Mikor romlik meg a tojás?

A tojás meglepően tartós élelmiszer, de nem örök életű. A dobozon feltüntetett minőségmegőrzési idő általában a tojásrakástól számított 28 nap (EU-szabályozás szerint), de ez nem azt jelenti, hogy utána azonnal romlott lesz. Hűtőben tárolva sokszor még napokig, akár 1–2 hétig is fogyasztható marad, ha megfelelően volt kezelve.

A frissességet egyszerűen ellenőrizhetjük: tegyük a tojást egy pohár vízbe – ha lesüllyed és az oldalán marad, friss; ha feláll vagy lebeg, már nem ajánlott megenni.

Felmerül a kérdés: miért nincs a boltban hűtőben, ha otthon ajánlott hűteni? Azért, mert a tojás héján van egy természetes védőréteg (kutikula), ami megakadályozza a baktériumok bejutását. A boltok szobahőmérsékleten tartják, hogy elkerüljék a hőmérséklet-ingadozást és a páralecsapódást, ami károsíthatná ezt a réteget. Otthon viszont már érdemes hűtőben tárolni (4–7 °C között), mert így jelentősen lassul a romlás. Fontos, hogy ne mosd meg tárolás előtt, mert ezzel eltávolítod a védőréteget – inkább közvetlenül felhasználás előtt tisztítsd meg, ha szükséges.

Akkor most melyik tojás a legegészségesebb?

Ahogyan látszik, különbségek léteznek, de nem drámaiak. Ha választani kell, a szakértők általában a szabadtartású vagy bio tojásokat javasolják. Nem azért, mert sokkal több bennük a fehérje vagy a vitamin, hanem mert kedvezőbb lehet a zsírsav-összetételük, jobb állatjóléti körülmények között készülnek és gyakran frissebbek és ízletesebbek.

A tojás egyébként, bármilyen legyen is, egy igazi tápanyagbomba: kiváló minőségű fehérjét, B12-vitamint, kolint, valamint A- és D-vitamint tartalmaz. Igaz, kicsit rossz hírnévnek örvendett a koleszterintartalma miatt, de az újabb kutatások árnyaltabb képet mutatnak. A legtöbb egészséges ember számára napi 1 tojás fogyasztása ajánlott, kiegyensúlyozott étrenddel.

Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/