Itt a bodzaszezon – akár különleges módon is felhasználhatja

Május vége és június eleje nemcsak az időjárás kedvessége miatt a kedvenc időszakom, hanem a bodza miatt is, ami ilyenkor virágzik…

Az ember egyszer csak megérzi az édeskés, mézes, kissé citrusos illatot a kerítés mellett, egy földút szélén vagy egy elhanyagolt kert végében és összefut a nyál a szájában – legalábbis nekem, mert mindent imádok, ami bodzás.

A bodza nem harsány, nem egzotikus, nem különösebben drága – már csak azért sem, mert sokszor teljesen ingyen terem –, mégis minden évben képes újra elcsábítani.

Botanika és gasztronómia

A fekete bodza (Sambucus nigra) régóta része a konyhának és a népi hagyományoknak. Fehér virága a nyár elejének jelképe lett, a termése pedig ősszel kap új szerepet. Érdekes benne, hogy a virágát és a bogyóját is használjuk, csak nem ugyanúgy. Tavasz és a nyár fordulóján látványos, tányérszerű virágzatával nyújt szép látványt, ősszel pedig mutatós, sötét bogyótermése dekorálja a kertet.

A népgyógyászatban a bodzát már az ókortól kezdve használják sokféle megbetegedés gyógyításra. Virágjából nem csak finom üdítő, de megszárítva télen vízhajtó, lázcsillapító, kellemes tea készíthető. Kiváló alkotóeleme lehet megfázás elleni teakeverékeknek is.

Hogyan gyűjtsük?

A bodzaszedésnek van néhány alapszabálya, amelyek sok későbbi bosszúságtól megkímélnek.

1. Ne a forgalmas utak szélén gyűjtsünk! Bármennyire csábító is a tökéletesen virágzó bokor a főút mellett, a por és a szennyeződések nem igazán hiányoznak a szörpbe.

2. Napos, száraz időben induljunk! Az eső lemossa a virágpor egy részét, márpedig annak jelentős szerepe van az illatban és az aromában. A legjobb időpont általában a késő délelőtt.

3. Ne mossuk meg automatikusan a virágokat! Ez sokakat meglep, de a virágok apró, sárgás virágpora adja a bodza jellegzetes ízének jelentős részét. Inkább óvatosan rázzuk ki belőle az esetleges apró rovarokat.

4. Fontos! Csak biztosan felismert fekete bodzát szedjünk! A gyalogbodza például nem ugyanaz, és nem alkalmas konyhai feldolgozásra.

A virág és a bogyó: két külön történet

A legtöbben a bodzát automatikusan szörppel azonosítják, pedig a virág ennél jóval több lehet. Jól működik palacsintatésztában, limonádéban, desszertekben, sőt még sós fogásokban is.

A termés, vagyis a nyár végére, ősz elejére megjelenő sötétlila-fekete bogyók egészen más karakterűeek. Főzve kiváló lekvár, szósz vagy szirup készülhet belőle. Fontos viszont tudni: a nyers bodzabogyót nem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani, hőkezelés után viszont remek alapanyag.

A bodzának van egy érdekes kettőssége: miközben sokáig a „szegény ember növénye” volt, ma már kézműves szörpök, éttermi desszertek és koktélok állandó szereplője lett.

Három recept, amit érdemes kipróbálni

1. Rántott bodzavirág – a szezon klasszikus meglepetése

Amikor erről először hallottam, azt hittem, csak vicc lehet, de megkóstolva elképesztő finomságot ismertem meg… igaz, kicsit macerás elkészíteni.

Hozzávalók: 8–10 nagyobb bodzavirág, 15 dkg liszt, 2 tojás, kb. 1,5 dl tej, csipet só, kevés cukor (elhagyható), olaj a sütéshez

Elkészítés: Készítsünk sűrű palacsintatésztához hasonló masszát. A bodzavirágokat fogjuk a száruknál, mártsuk a tésztába, majd forró olajban süssük aranybarnára. Tálalhatjuk porcukorral, mézzel vagy akár egy kevés citromhéjjal. Az eredmény valahol a fánk és a virágillat között helyezkedik el.

2. Karamellás bodzaszörp – egy apró csavar a klasszikus recepten

A hagyományos bodzaszörp könnyű, virágos és üdén világos színű. Ennél a változatnál viszont a cukor egy részét először karamellizáljuk, amitől a szörp mélyebb, karakteresebb ízt kap: a bodza mézes-virágos aromái mellé enyhe pörkölt, karamelles jegyek társulnak, a színe pedig aranyból borostyánosabb, sötétebb árnyalatba fordul.

Hozzávalók:

• 20–25 nagy bodzavirág
• 2 liter víz
• 1 kg cukor
• 2 kezeletlen citrom, felkarikázva
• 30–40 g citromsav (vagy kb. 3 citrom leve + kevesebb citromsav)
• opcionálisan: néhány mentalevél vagy egy kis darab gyömbér

Elkészítés:

• A bodzavirágokat óvatosan rázzuk ki, hogy a kis rovarok távozzanak, de ne mossuk át, mert a virágpor sok ízt hordoz.
• Egy nagy lábosba tegyünk 300–350 g cukrot, és közepes lángon kezdjük el karamellizálni. Nem kell sötétre égetni: amikor szép borostyánszínt kap, már megfelelő.
• Óvatosan öntsünk hozzá kb. 5 dl meleg vizet – fröcsögni fog –, majd keverjük addig, amíg a karamell feloldódik.
• Adjuk hozzá a maradék cukrot és a többi vizet, majd keverjük el.
• Kerüljenek bele a bodzavirágok, a citromkarikák és a citromsav. Fedjük le, és hagyjuk állni 24–48 órát hűvös helyen, időnként megkeverve.
• Szűrjük le finom szűrőn vagy gézen keresztül, majd forraljuk fel néhány percre, és töltsük steril üvegekbe.

3. Fűszeres bodzabogyó-lekvár

Ne maradjon ki a bozda termése, a fekete bogyó sem, ami más, kicsit fanyarabb ízű, mint a virág.

Hozzávalók: 1 kg érett bodzabogyó, 50 dkg cukor, fél citrom leve, csipet fahéj, kevés szegfűszeg

Elkészítés: A bogyókat főzzük össze a többi hozzávalóval, majd passzírozzuk át vagy botmixerrel dolgozzuk el. Néhány perc további főzés után üvegekbe tölthető.

Pirítósra kiváló, de sült húsok mellé is meglepően jól működik.

A bodzavirágzásnak van egy rossz tulajdonsága: gyorsan elmúlik. Néhány hét, és a hatalmas fehér virágernyők lassan átalakulnak bogyókká. Talán ezért várják sokan minden évben újra. Nemcsak alapanyag, hanem egy rövid időre érkező szezonjelzés is: itt a hosszabb esték, a nyitott ablakok és a nyár eleje.

Nyitókép: Magnific