Segíthet a kiszáradáson a Velencei-tó törvény?

A Velencei-tó sorsa az elmúlt években egyre gyakrabban került a közbeszéd középpontjába. Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava nemcsak kedvelt turisztikai célpont, hanem kiemelkedő természeti érték is.

Az utóbbi évek szélsőséges időjárása, a klímaváltozás hatásai, a vízgazdálkodási kihívások és a part menti fejlesztések körüli viták azonban ráirányították a figyelmet arra, hogy a tó hosszú távú megőrzése új megközelítést igényelhet. Ezt a célt szolgálhatja a készülő Velencei-tó törvény, amelynek előkészítéséről Gajdos László környezetvédelmi miniszter beszélt.

Rendkívüli helyzetben a Velencei-tó

A Velencei-tó különösen érzékeny ökoszisztéma. Átlagos mélysége alig haladja meg az egy métert, ezért a vízszintet erősen befolyásolja a csapadék mennyisége, a párolgás és a vízutánpótlás. Az elmúlt években a tó történetének egyik legsúlyosabb vízhiányos időszakát élte át.

2021-ben a vízállás többször történelmi mélypont közelébe süllyedt. Egyes időszakokban a vízszint 60 centiméter alá csökkent, ami jelentősen elmaradt a hosszú távon kívánatos szinttől. A sekély víz gyors felmelegedése kedvezett az algásodásnak, miközben a halállomány és a nádasok állapota is komoly kihívásokkal szembesült. A szakemberek szerint a probléma hátterében nem egyetlen ok áll, hanem a klímaváltozás, a tartós aszályos időszakok, valamint a vízgazdálkodási rendszer korlátai együttesen okozzák a válsághelyzetet.

Idén ismét kritikus a helyzet. A tó az idei szezont körülbelül 80–82 centiméteres vízállással kezdte, április végén még 72–73 centiméter körül állt a vízszint,

június 8-án pedig rekordalacsony, 57 centiméteres vízállást jeleztek Agárdnál.

Mit hozhat a Velencei-tó törvény?

A Velencei-tóval kapcsolatos szabályozás jelenleg több különböző jogszabályban jelenik meg. A vízgazdálkodási, természetvédelmi, építésügyi és önkormányzati rendelkezések gyakran eltérő célokat követnek, ami időnként konfliktusokat eredményez.

Az élő környezetért felelős miniszter által említett egyeztetés jelentőségét éppen az adja, hogy egy asztalhoz ültek a környezetvédő civil szervezetek, a helyi önkormányzatok és a vízügyi szakemberek. Ez arra utal, hogy a kormányzat egy olyan átfogó szabályozásban gondolkodik, amely egységes keretbe foglalhatja a tó jövőjét érintő kérdéseket.

Egy külön Velencei-tó törvény több területen is új alapokat teremthet. Meghatározhatja a vízszintkezelés hosszú távú céljait, rögzítheti a vízminőség-védelem prioritásait, valamint egyértelmű szabályokat alkothat a part menti fejlesztésekre és a természetes élőhelyek védelmére.

A szakértői egyeztetések alapján a készülő törvény egyik központi eleme várhatóan a fenntartható vízpótlás lesz.

A Velencei-tó vízháztartása régóta viták tárgya. Korábban több alkalommal történt vízpótlás a Pátkai- és a Zámolyi-tározó rendszeréből, ugyanakkor a szakemberek között nincs teljes egyetértés arról, hogy a jövőben milyen mértékben és milyen forrásból lehet biztonságosan biztosítani a tó vízellátását.

A törvény egyik legfontosabb feladata lehet olyan keretrendszer kialakítása, amely egyszerre veszi figyelembe az ökológiai szempontokat, a vízminőségi kockázatokat és a térség lakosságának igényeit. A cél nem pusztán a vízszint emelése, hanem a tó természetes működésének megőrzése.

Partvédelem és beépítések

A Velencei-tó körül az elmúlt évtizedben több fejlesztés és beruházás váltott ki társadalmi vitát. Civil szervezetek rendszeresen hangsúlyozták, hogy a part menti területek túlzott beépítése veszélyeztetheti a természetes élőhelyeket és csökkentheti a tó alkalmazkodóképességét.

Egy új törvény lehetőséget teremthet arra, hogy pontosabban meghatározza a beépíthetőség feltételeit, a nádasok védelmét, valamint a közösségi használatú partszakaszok megőrzésének szabályait. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is, hiszen a tópart hozzáférhetősége a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt fontos.

Nyitókép: green.hu