Krumpli vs. édesburgonya: tényleg az utóbbi a diéták királya?

Ha az egészséges táplálkozásról vagy a fogyásról van szó, az édesburgonya szinte minden étrendben felbukkan. Sokak szemében a hagyományos burgonya „rosszfiú”, míg édes rokona a szuperélelmiszerek közé emelkedett.

De vajon valóban akkora a különbség a kettő között? Megnéztük, mit mutatnak a tápértékek, hogyan hatnak a vércukorszintre, és mikor melyiket érdemes a tányérra tenni.

Két gumó, két világ

Az első meglepetés, hogy a burgonya és az édesburgonya (batáta) nem közeli rokonok. A hagyományos krumpli a burgonyafélék családjába tartozik, míg az édesburgonya a szulákfélék közé. Az elnevezésük hasonló, de botanikailag egészen eltérő növények.

Tápérték szempontjából azonban már sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint azt a legtöbben gondolnák.

100 gramm főtt burgonya körülbelül 75–85 kalóriát tartalmaz, míg ugyanennyi édesburgonya 85–95 kalóriát. A különbség tehát minimális. Aki azért választ édesburgonyát, mert úgy gondolja, hogy sokkal kevesebb kalóriát tartalmaz, csalódhat.

Vitaminok és ásványi anyagok

A hagyományos burgonya egyik legnagyobb erőssége a magas káliumtartalom. Emellett jelentős mennyiségű C-vitamint és B6-vitamint is tartalmaz. Az édesburgonya ezzel szemben igazi A-vitamin-bajnok. Narancssárga színét a béta-karotinnak köszönheti, amelyből a szervezet A-vitamint állít elő. Egy közepes méretű édesburgonya akár a napi A-vitamin-szükséglet többszörösét is fedezheti.

Mindkét zöldség tartalmaz káliumot, mangánt, magnéziumot, rostokat, antioxidánsokat.

Az édesburgonya azonban antioxidánsokban valamivel gazdagabb, különösen a lila és narancssárga húsú változatok.

Mi a helyzet a vércukorszinttel?

Itt kezd érdekessé válni a történet. Sokan úgy gondolják, hogy az édesburgonya automatikusan alacsony vércukorszint-emelkedést okoz, míg a burgonya hirtelen „cukorsokkot” jelent. A valóság ennél árnyaltabb. A vércukorszintre gyakorolt hatást a glikémiás index (GI) és a glikémiás terhelés mutatja. Ezeket azonban jelentősen befolyásolja az elkészítés módja.

A főtt burgonya GI-je általában alacsonyabb, mint a sült krumplié. Ugyanez igaz az édesburgonyára is. Érdekes módon egyes sült édesburgonyák glikémiás indexe akár magasabb is lehet, mint bizonyos főtt burgonyáké.

Ami az édesburgonya javára billenti a mérleget, az a valamivel magasabb rosttartalom. A rost lassítja a szénhidrátok felszívódását, így egyenletesebb energiaellátást biztosíthat.

Miért ajánlják a diéták az édesburgonyát?

Az édesburgonya népszerűsége több tényezőből áll össze. Először is, édes íze miatt sok ember számára könnyebben helyettesíti a magas cukortartalmú köreteket vagy nassolnivalókat. Másodszor, rosttartalma valamivel magasabb, ezért hosszabb ideig adhat teltségérzetet.

Harmadszor, a fitneszvilág és a közösségi média is jelentősen hozzájárult a népszerűségéhez. Az édesburgonya gyakran szerepel sportolók és influenszerek étrendjében, így egészségesebb választásként rögzült a köztudatban.

Akkor a normál krumpli egészségtelen?

A szakértők azonban hangsúlyozzák: a hagyományos burgonya sem ellenség. A probléma legtöbbször nem maga a krumpli, hanem az elkészítési mód. A bő olajban sült hasábburgonya vagy a vajjal, tejszínnel dúsított köret természetesen sokkal kalóriadúsabb, mint egy egyszerűen főtt vagy sütőben sült burgonya.

Burgonyák a konyhában

A burgonya sokoldalúsága verhetetlen. Püré, rakott ételek, levesek, saláták vagy akár gnocchi is készülhet belőle. Az édesburgonya édesebb, karakteresebb ízű. Kiváló sütve, krémlevesként, pürének vagy akár desszertek alapanyagaként. Az amerikai konyhában még pitékbe és süteményekbe is gyakran kerül.

Ha ropogós sült köretet szeretnénk, a hagyományos burgonya általában jobb eredményt ad. Ha különlegesebb ízvilágra vágyunk, az édesburgonya lehet a nyerő választás.

Nyitókép: Magnific

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/