Migrén vs. fejfájás: mi a különbség, és mikor kell komolyan venni?

Sokan minden erősebb fejfájást migrénnek neveznek, pedig a fejfájás nem egyetlen betegség, hanem számos különböző állapot gyűjtőneve. Most segítünk mindezt megérteni.

A fejfájás világszerte az egyik leggyakoribb egészségügyi panasz, ugyanakkor a különböző típusok eltérő okokkal, tünetekkel és kezelési lehetőségekkel rendelkeznek. A megfelelő kezeléshez kulcsfontosságú felismerni, hogy egyszerű tenziós fejfájásról, migrénről vagy akár egy ritkább, de súlyosabb állapotról van-e szó.

A fejfájásokat alapvetően két nagy csoportra osztják: elsődleges és másodlagos fejfájásokra. Az elsődleges fejfájások önálló betegségek, míg a másodlagos fejfájások valamilyen más egészségügyi probléma – például fertőzés, sérülés vagy magas vérnyomás – következményei.

Tenziós fejfájás

A leggyakoribb típus a tenziós fejfájás. Jellemzően tompa, nyomó vagy szorító érzésként jelentkezik, mintha egy szoros pánt lenne a fej körül. Gyakran stressz, fáradtság, alváshiány vagy tartós ülőmunka váltja ki. A fájdalom általában kétoldali, enyhe vagy közepes erősségű, és ritkán jár hányingerrel vagy fényérzékenységgel.

Migrén

A migrén ennél jóval összetettebb neurológiai betegség. Sokak szerint a szó szoros értelmében nem is fejfájás. A legfrissebb kutatások szerint a migrént az esetek nagy részében az agy vérellátásért felelős rendszerének hibája okozza. Hátterében az agytörzs túlműködése és a trigeminus ideg érzékenysége áll, ami az agyalapi erek gyulladásához és tágulatához vezet.

A fájdalom gyakran féloldali, lüktető jellegű és közepes vagy erős intenzitású. Sok esetben hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kíséri.

Egyes betegek úgynevezett aurát tapasztalnak a roham előtt: villódzó fényeket látnak, látótérkiesést vagy átmeneti érzészavarokat észlelnek.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás az egyik legintenzívebb fájdalommal járó ismert állapot. A fájdalom rendszerint az egyik szem körül jelentkezik, rendkívül erős, szúró vagy égő jellegű. A rohamok gyakran ugyanabban a napszakban jelentkeznek, és heteken vagy hónapokon át ismétlődhetnek. A tüneteket könnyezés, orrdugulás, szemvörösség és nyugtalanság is kísérheti.

A fejfájások kezelése

A tenziós fejfájás gyakran jól reagál pihenésre, stresszcsökkentésre, megfelelő folyadékbevitelre, nyújtó gyakorlatokra és szükség esetén vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra, például a paracetamol vagy ibuprofen alapú gyógyszerekre.

Migrén esetén a kezelés összetettebb lehet. A roham kezdetén alkalmazott gyógyszerek mellett fontos a kiváltó tényezők felismerése. Gyakori trigger lehet a stressz, az alváshiány, a hormonális változás, bizonyos ételek vagy az időjárás-változás. A gyakori migrénes betegek számára megelőző gyógyszeres kezelések is rendelkezésre állnak, vannak úgynevezett „rohamgyógyszerek” melyeket neurológus szakorvos ír fel hosszas kivizsgálás után. Ezt azonnal be kell venni, amint jelentkezik a fejfájás – később már nehezebben múlik el.

Ha valaki migrén szerű fejfájással küzd, érdemes neurológushoz fordulni, mert a migrén kezelése más, mint a normál fejfájásé.

A kezelésben a speciális hatóanyagú (pl. sumatriptan alapú) gyógyszerek mellett eseti fájdalomcsillapítás érhető el a diclofenac alapú gyógyszerekkel, esetleg koffeinnel kombinált paracetamol tablettával, de minden esetben egyéni tényezők is szerepet játszanak, így mindenképpen egyeztetni kell a kezelőorvossal vagy a patikussal.

Sokan esküsznek a migrén piercing hatására is. Ezt a fül belső porcredőjébe helyezik, ahol az akupunktúrában használt fájdalomcsillapító nyomáspont található. Egyes beszámolók szerint a piercing csökkentheti a migrénes rohamok gyakoriságát vagy intenzitását, de a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen a módszer hatékonyságát.

A cluster fejfájás különleges megközelítést igényel. A hagyományos fájdalomcsillapítók sokszor nem elég hatékonyak. Az oxigénterápia és speciális, neurológus által felírt gyógyszerek gyakran jobb eredményt nyújtanak.

A modern kutatások egyre inkább a személyre szabott kezelések irányába haladnak. Az új migrénellenes biológiai gyógyszerek például célzottan avatkoznak be a fájdalom kialakulásában szerepet játszó idegi folyamatokba, ami sok beteg életminőségét jelentősen javíthatja.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bár a legtöbb fejfájás nem veszélyes, bizonyos tünetek azonnali orvosi vizsgálatot igényelnek.
Figyelmeztető jelek lehetnek:

• hirtelen kialakuló, rendkívül erős („életem legrosszabb”) fejfájás;
• beszédzavar, bénulás vagy féloldali gyengeség;
• eszméletvesztés vagy zavartság;
• látásvesztés vagy kettős látás;
• magas lázzal, tarkókötöttséggel járó fejfájás;
• fejsérülés után jelentkező panaszok;
• új típusú fejfájás 50 éves kor felett;
• fokozatosan romló vagy egyre gyakoribb fejfájás.

Ezek a tünetek akár agyvérzésre, agyhártyagyulladásra, agyi érbetegségre vagy más súlyos állapotra is utalhatnak.

A szokatlan vagy extrém tüneteket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. A neurológiai kutatások fejlődésének köszönhetően a jövőben várhatóan még pontosabb diagnosztikai eszközök és személyre szabott kezelések állnak majd rendelkezésre a fejfájással élők számára.

Nyitókép: Canva

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!