Egy icipici élőlényt tesz tönkre a Balatonba ázó töménytelen naptej

Ahogy az lenni szokott, idén nyáron is emberek százezrei mártóznak meg a Balaton vizében, és természetesen senki sem indul a strandra naptej nélkül. A bőrünk védelme elengedhetetlen, de kevesen gondolnak bele abba, hogy a vízbe mosódó naptej egy része nem tűnik el nyomtalanul.

A benne található UV-szűrő vegyületek a tó élővilágával is kapcsolatba kerülnek, és bár szabad szemmel semmit sem látunk belőlük, a hatásuk meglepően összetett lehet.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet frissen megjelent kutatása arra világít rá, hogy a naptejekben gyakran alkalmazott szerves UV-szűrők – köztük az avobenzon, az oktokrilén és az oktinoxát – érzékenyen érinthetik a Balaton táplálékhálózatának egyik kulcsszereplőjét, a nagy vízibolhát (Daphnia magna). Ezek az alig néhány milliméteres rákok ugyan szinte láthatatlanok a strandolók számára, mégis nélkülözhetetlenek a tó ökológiai egyensúlyának fenntartásában: algákat fogyasztanak, miközben számos halfaj számára jelentenek táplálékot.

A láthatatlan harc a vízfelszín alatt

A Comparative Biochemistry and Physiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vízibolhák életkora döntően befolyásolja, hogyan képesek megbirkózni a naptejekből származó vegyületekkel. A kutatók azt tapasztalták, hogy a mindössze háromnapos egyedek rendkívül intenzív sejtszintű védekező mechanizmusokat indítanak be. Méregtelenítő enzimrendszerük teljes kapacitással működik, hogy semlegesítse a szervezetükbe kerülő anyagokat.

Ennek azonban ára van. A fokozott védekezés hatalmas energiát emészt fel, amit jól mutat, hogy a fiatal vízibolhák szívverése jelentősen lelassul. Vagyis sikeresen küzdenek a szennyező anyagok ellen, de közben komoly élettani terhelést szenvednek el.

Az idősebb, hatnapos egyedek egészen más stratégiát követnek. Náluk a szívműködés látszólag stabil marad, ám ez nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot. A vizsgálatok szerint különösen az avobenzon képes egyszerre gátolni a méregtelenítő enzimek működését és azokat a sejtszintű rendszereket, amelyek normál esetben eltávolítják a káros vegyületeket. Ennek következtében a toxinok úgy halmozódhatnak fel a szervezetben, hogy közben kívülről semmilyen látványos tünet nem utal a problémára.

A kutatás fontos üzenete, hogy a természetes vizekben ezek a vegyületek jellemzően nem külön-külön, hanem keverékként vannak jelen. Már azok az alacsony koncentrációk is befolyásolhatják az élőlények működését, amelyek a strandolás során reálisan előfordulhatnak.

Ez különösen azért jelent kihívást, mert a hagyományos toxikológiai vizsgálatok sokszor nem veszik figyelembe, hogy ugyanaz az anyag egészen másképp hathat egy fiatal vagy egy idősebb élőlényre.

A nemzetközi kutatások az elmúlt években világszerte kimutatták, hogy egyes szerves UV-szűrők tavakban, folyókban és tengeri környezetben is megjelenhetnek, ahol különféle vízi szervezetek hormonháztartását, fejlődését vagy szaporodását is befolyásolhatják. Bár a Balatonban mért koncentrációk nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberi egészségre, az érzékeny vízi élővilág számára már ezek a mennyiségek is számottevőek lehetnek.

Mit tehetünk mi?

Mindez nem azt jelenti, hogy le kellene mondanunk a naptejről. A bőrrák megelőzése és a megfelelő UV-védelem továbbra is kiemelten fontos. Ugyanakkor érdemes a vízbe lépés előtt 15–20 perccel felkenni a naptejet, hogy minél nagyobb része felszívódjon a bőrbe, valamint lehetőség szerint vízálló készítményeket vagy ásványi (cink-oxidot, titán-dioxidot tartalmazó) UV-szűrős termékeket választani, amelyek bizonyos esetekben kisebb környezeti terhelést jelenthetnek.

A Balaton ökoszisztémája érzékeny rendszer, amelynek megóvásában a strandolók tudatos döntései is szerepet játszhatnak.

Forrás: Balaton Science
Nyitókép: Pixabay

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/