5 fenntartható startup megmutatja, merre tart a zöld technológia
A fenntarthatóság sokáig főként energiahatékonysági programokat, újrahasznosítást és tudatosabb fogyasztást jelentett. Az elmúlt évtizedben azonban egy új szereplőréteg is megjelent: a startupok, amelyek a klímaváltozásra és az erőforrás-válságra nem egyszerűen problémaként, hanem technológiai kihívásként tekintenek.
Az alábbi öt, különböző területről érkező vállalkozás jól mutatja, milyen irányokban kísérletezik a zöld innováció.
1. Climeworks – amikor a levegőből vonják ki a szén-dioxidot
A svájci Climeworks egyik leglátványosabb vállalkozása a közvetlen levegőből történő szén-dioxid-kivonás, vagyis a Direct Air Capture (DAC). A vállalat olyan berendezéseket fejleszt, amelyek a környezeti levegőből szűrik ki a CO₂-t. 2021-ben Izlandon indította el az Orca nevű üzemet, amelynek tervezett kapacitása évente 4000 tonna CO₂ volt. A technológia következő lépcsője a Mammoth üzem, amelynek tervezett kapacitása évi akár 36 000 tonna.
A nagy kérdés az, hogy az alaptechnológiát milyen költséggel és milyen energiafelhasználás mellett lehet globális méretűvé tenni. Ez az egész DAC-iparág egyik legfontosabb kihívása.
2. Notpla – csomagolás műanyag helyett algából
A londoni Notpla egészen más irányból támadja a problémát. A startup algákból és más természetes alapanyagokból készít csomagolási megoldásokat. Az egyik legismertebb fejlesztésük az Ooho, egy ehető vagy komposztálható kapszulaszerű csomagolás. A vállalat célja olyan alternatívák létrehozása, amelyek bizonyos egyszer használatos műanyagtermékeket válthatnak ki. A Notpla 2022-ben elnyerte az Earthshot Prize „Build a Waste-Free World” díját.
3. Too Good To Go – digitális megoldás az élelmiszer-pazarlásra
A Too Good To Go még 2015-ben indult Dániában, és egy egyszerű ötletre épített: az éttermek és üzletek a nap végén megmaradt élelmiszereiket kedvezményesen értékesíthetik az alkalmazáson keresztül. A platform saját közlése szerint több mint 100 millió regisztrált felhasználót és több százezer partnerüzletet ért el világszerte. A felhasználók úgynevezett „Surprise Bag” csomagokban vásárolhatnak megmaradt ételeket.
Ez azért érdekes startupmodell, mert nem új technológiával akarja megoldani a problémát. A már meglévő digitális infrastruktúrát használja arra, hogy egy gazdasági veszteséget és egy környezeti problémát egyszerre próbáljon mérsékelni. Ezzel a megoldással úttörők voltak több mint 10 éve, azóta számos más startup használ hasonló modellt, ilyen Magyarországon például a Munch.
4. Ecovative – gombából készülhet a jövő csomagolása?
Az amerikai Ecovative a gombák hálózatos szerkezetének ipari felhasználásán dolgozik. A vállalat technológiájával mezőgazdasági melléktermékekből és micéliumból lehet olyan anyagokat létrehozni, amelyek bizonyos műanyaghab-alapú csomagolásokat helyettesíthetnek.
A koncepció különlegessége, hogy az alapanyag növényi biomassza, a micélium pedig természetes kötőanyagként működik. Az így előállított anyagok egy része komposztálható.
Az Ecovative példája azt mutatja, hogy a „high-tech” fenntarthatóság néha meglepően biológiai: a következő generációs anyagok egy része nem laboratóriumi szintetikus vegyületből, hanem élő rendszerek működésének utánzásából születhet.
5. AMP Robotics – robotok a hulladékválogató sorokon
A hulladék újrahasznosításának egyik problémája nem feltétlenül az, hogy nincs mit újrahasznosítani, hanem az, hogy a különböző anyagokat hatékonyan kell szétválogatni. Az amerikai AMP Robotics erre épít mesterségesintelligencia-alapú robotikai rendszereket. A vállalat gépi látást használ annak felismerésére, hogy egy hulladékdarab milyen anyagból készült, majd robotkarok válogatják szét az elemeket.
Ez a fenntarthatóság egy kevésbé látványos, de kulcsfontosságú oldala: az újrahasznosítási infrastruktúra automatizálása. Ha a rendszerek gyorsabban és pontosabban képesek kiválogatni az értékes anyagokat, az javíthatja az újrahasznosítás gazdaságosságát is.
Nyitókép: Magnific
