Országfásítás és mederkotrás – egy lépés előre, kettő hátra?

A környezetvédők egyik szeme sír, a másik nevet a kormány két friss bejelentése után. Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök nagyszabású országfásítást jelentett be, 12 millió facsemetével. Hurrá. Majd Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közölte, hogy „Megújul a Keleti-főcsatorna”. Ez utóbbival szemben már sokkal több az ellenérzés.

A Tisza-kormány már a kampányában is határozott környezetvédelmi lépéseket ígért, fel is állította az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot és első döntései között fakivágási moratóriumot hirdetett a védett erdőkben. Ám azóta több olyan döntést is hozott, ami megosztó volt és a környezetvédők tiltakozását váltotta ki.

Az első közülük az említett moratórium eltörlése, ami ellen aktívan tiltakoznak a civil szervezetek, köztük a Greenpeace vagy a WWF Magyarország. A tarvágás ugyan továbbra is tilos a védett területeken, de más vágástípusok (például fokozatos felújító vágások) megengedettek, aminek szükségességéről megoszlanak a vélemények.

A hazai faállomány ráncfelvarrása

Az erdő megosztó téma, de a faültetéssel általában mindenki egyet ért, így népszerű lett Magyar Péter bejelentése, aki november 9-én bejelentette, hogy 57 milliárd forintot fordít a kormány az országfásítási és települészöldítési programra.

Négyféle önkormányzati pályázat indul, ezekre valamennyi magyar település pályázhat.

A következő négy évben 18,2 milliárd forintot fordítanak az országfásítási programra, további 39,6 milliárdot pedig a települések zöldítésére.

Az országfásítási programban a tervek szerint legalább 12 millió facsemetét ültetnek el.

A miniszterelnök több mint 1300 hektárnyi új erdő telepítését és 20 ezer kilométernyi csatornaszakasz fásítását ígérte. A meglévő erdők fenntarthatóbb kezelését célzó projektekre négymilliárd forintot szánnak, erdőtűzvédelmi akciótervet pedig egymilliárd forintból indítanak.

A települészöldítési programban 14,9 milliárd forint jutna új közparkok kialakítására és a meglévő zöldfelületek összekötésére. A városi hőszigethatást tízmilliárd forintból mérsékelnék, egyebek mellett burkolatok felbontásával és árnyékot adó növények telepítésével. Ugyanekkora összeget szánnak a meglévő parkok és zöldfelületek megújítására, valamint az elpusztult fák pótlására. Iskolák, óvodák és rendelők udvarainak zöldítésére 4,4 milliárd forintot különítenének el.

A vízmegtartás még mindig nem megy?

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egy nappal később közölte, hogy „Megújul a Keleti-főcsatorna”. A megújulás szó a környezetvédők triggerpontja, hiszen a megújíás vagy fejlesztés mindig valami réginek a lerombolásával jár, mielőtt egy új épülne, márpedig a régi nem jelent rosszat, például egy csatorna esetében sem.

A miniszter azt írja, hogy a Keleti-főcsatorna 70 éve szeli át a tájat, négy megyében, nagyjából 15 ezer négyzetkilométeren járul hozzá a térség vízellátásához. A debreceniek ivóvizének fontos forrása. Ha nem szállít elég vizet, a város és a környék vízbiztonsága veszélybe kerül. Éppen ezért a közeljövőben az alábbi fejlesztéseket tervezik:

• Közel 40 kilométeren megtisztítják a medret, eltávolítják az évtizedek alatt lerakódott iszapot (!)
• Rendbe teszik a rézsűket és megerősítik a töltéseket.
• Korszerűsítenek több fontos vízügyi műtárgyat.

Mint írják, a kotrást szakaszosan, a lehető legkíméletesebb módon végzik el, a hüllő-, kétéltű- és halfajok szaporodási és vermelési időszakán kívül.

A reakciót a bejelentésre nem maradtak el, hiszen rengeteg szakember áll ki amellett, hogy a kotrás sem az élőlényeknek, sem a talajvíznek nem lesz jót. Dukay Igor természetvédelmi mérnök szerint a rendszeres, teljes mederszakaszokra kiterjedő kotrás komoly ökológiai károkat okozhat: elpusztíthatja vagy átalakíthatja a vízi élőhelyeket, károsíthatja a növényzetet, és veszélyeztetheti a halállományt.

A mederkotrás emellett a környező területeken a talajvízszint csökkenését okozhatja. Ennek oka, hogy a mélyebbre kerülő meder mintegy lecsapoló csatornaként működhet: a környező talajból a víz a patak vagy árok felé áramlik, így idővel a környék talajvízszintje is lesüllyedhet. Továbbá a „kitisztított” mederben gyorsabban halad a víz, nem tölt elég időt a tájban ahhoz, hogy elegendő szivárogjon a környező földbe.

A civil természetvédők azt is kifogásolják, hogy tovább késik az őszre ígért klímatörvény. Erről itt írtunk korábban.

Nyitókép: kormany.hu