A mesterséges intelligencia a klímaváltozás új kihívása?

A klímaváltozás hatásaira is fel kell készülni - a kép illusztráció - fotó: Freepik
Bár a párizsi klímamegállapodásban kitűzött másfél fokos felmelegedési cél elérése egyre kevésbé valószínű, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a klímaváltozás mérséklésében.

A kibocsátáscsökkentést azonban nem szabad abbahagyni, miközben a mesterséges intelligencia terjedése újabb energiaellátási kihívás elé állítja a világot. A témáról Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora nyilatkozott az InfoRádiónak.

Jelentős előrelépés történt, de még nincs ok a megnyugvásra

A törökországi Antalyában megkezdődött klímacsúcs középpontjában ismét a globális felmelegedés elleni fellépés és a nemzetközi együttműködés áll. Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádiónak elmondta: a konferenciák kezdetén gyakran alakulnak ki viták a napirendről, különösen arról, hogy mekkora hangsúlyt kapjon a kibocsátáscsökkentés, illetve mennyivel kellene a fejlett országoknak támogatniuk a fejlődő államok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását.

A kutató szerint azonban a legfontosabb, hogy a világ országai közösen keressenek megoldást, hiszen a klímaváltozás gazdasági következményei már mindenkit érintenek. A problémát egyetlen ország sem képes önállóan megoldani.

A párizsi klímamegállapodás eredeti célja a globális átlaghőmérséklet-emelkedés jóval két Celsius-fok alatt tartása, lehetőség szerint másfél fokban történő korlátozása volt. Bár utóbbi cél elérése egyre kevésbé tűnik reálisnak, a megállapodás szerint

az 1,6–1,7 fokos felmelegedésnél történő megállítás is eredménynek számítana.

Ürge-Vorsatz Diána kiemelte: az elmúlt tíz évben jelentős változás történt. Míg a korábbi éghajlati forgatókönyvek akár 4–5 fokos évszázad végi felmelegedéssel is számoltak, a legrosszabb jelenlegi előrejelzések már inkább három fok körüli emelkedést vetítenek előre. Ez azt jelenti, hogy a világ az elmúlt évtizedben akár 1–2 fokkal is mérsékelhette a korábban legkedvezőtlenebbnek tartott forgatókönyveket.

A kutató ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a problémát megoldottuk. Minden év és minden tizedfok számít, hiszen minél később sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást, annál magasabb hőmérsékleten stabilizálódik a bolygó éghajlata.

A mesterséges intelligencia egyszerre lehet áldás és átok

A klímaküzdelem egyik új dilemmáját a mesterséges intelligencia gyors terjedése jelenti. Az antalyai csúcson külön dokumentum is foglalkozik a technológia éghajlatra gyakorolt hatásaival.

Ürge-Vorsatz Diána szerint az AI kettős szerepet tölthet be a klímavédelemben. Egyrészt hatalmas lehetőségeket kínál: segíthet az energiafelhasználás optimalizálásában, valamint olyan technológiai megoldások kifejlesztésében, amelyek hozzájárulhatnak a kibocsátások mérsékléséhez. Másrészt az ehhez szükséges adatközpontok rendkívül energiaigényesek.

A mesterséges intelligencia terjedése ezért jelentősen növelheti az energiafogyasztást, éppen akkor, amikor a világ egyik legfontosabb célja az energiatakarékosság és a fosszilis energiahordozók visszaszorítása.

A kihívás tehát az, hogyan lehet biztosítani az AI működéséhez szükséges energiát úgy, hogy az ne növelje tovább a klímaváltozást. Ebben a megújuló energiaforrások bevonásának is fontos szerepe lehet. A klímakutató szerint a technológia végső hatása nagyban függ attól, milyen döntéseket hoznak a politikai és gazdasági szereplők.

2027 akár a valaha mért legmelegebb év is lehet

A Meteorológiai Világszervezet főigazgatója a klímacsúcsra küldött üzenetében arra figyelmeztetett, hogy 2027 akár a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb év lehet. A helyzetet az El Niño jelenség is súlyosbíthatja, amelynek során az óceán felszínének felmelegedése további hőt juttat a légkörbe.

Ürge-Vorsatz Diána szerint ez a forgatókönyv nem elkerülhetetlen, de jelentős a valószínűsége. A következő évek szélsőséges időjárása egyfajta előzetes képet adhat arról, milyen körülmények között élhetünk a következő egy-két évtizedben.

A klímakutató a közelmúlt nyári aszályait és a Duna vízállásával kapcsolatos problémákat is a felmelegedés figyelmeztető jeleiként említette. Szerinte ezeknek az eseményeknek rá kell ébreszteniük a társadalmat arra, hogy a klímaváltozás következményeit nem lehet tovább halogatni.

Forrás: Infostart
Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó