Nagyszabású környezetvédelmi fordulatot ígér Gajdos László
Évente milliószámra ültetett fák, jelentősen visszafogott fakitermelés, több százmilliárd forintos vízmegtartási program és szigorúbb ipari ellenőrzések: átfogó környezetvédelmi átalakítás terveiről beszélt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A beszélgetésben a Velencei-tó és a Balaton aggasztó vízhelyzete, a készülő klímatörvény, valamint az állatvédelem jövője is szóba került. A bejelentések alapján a kormány a természetvédelem több területén is jelentős szemléletváltásra készül.
Milliószámra ültetnének fákat, miközben visszafognák a fakitermelést
A környezetvédelmi tervek egyik leglátványosabb eleme az országos fásítási program, amelynek keretében az erdőgazdaságok évente hárommillió fa elültetését vállalnák. Emellett mintegy 20 ezer kilométernyi csatornapartot is befásítanának, ami további egymillió új fa telepítését jelentheti.
A program nem állna meg a természetes területeknél: a települések zöldítésére is kiemelt figyelmet fordítanának. Az elképzelések között szerepel az iskolai udvarok parkosítása, a betonburkolatok felszedése, konyhakertek kialakítása, árnyékot adó fák ültetése és új fasorok létrehozása. Az önkormányzatok pályázati forrásokból valósíthatnák meg ezeket a fejlesztéseket.
Az erdőgazdálkodásban szintén komoly változásokat terveznek. Gajdos László közlése szerint már idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki az eredetileg tervezettnél, 2027-ben pedig további egymillió köbméteres csökkentés következhet. A gazdasági szempontok helyett egyre inkább az ökológiai érdekeket helyeznék előtérbe. Ennek fontos eszköze lehet az örökerdő-gazdálkodás, amely biztosítja, hogy a fakitermelés után is folyamatos maradjon az erdőborítás.
A változtatások azonban nem történhetnek egyik napról a másikra: figyelembe kell venni a tűzifára szoruló háztartások, a faipari vállalkozások és a biomassza-erőművek szükségleteit is.
Egy Balatonnyi vizet tartanának meg
A vízgazdálkodás átalakítása az egyik legsürgetőbb feladat. A miniszter szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: ahelyett, hogy a csapadékot és a folyók vizét minél gyorsabban elvezetnék, annak helyben tartására kell törekedni.
Ennek érdekében már elkészült egy több mint 600 oldalas országos vízmegtartási koncepció és akcióterv. A következő fél évben a tervek szerint egy Balatonnyi vizet szeretnének megtartani. Ehhez a csatornarendszerek működését is átalakítanák, hogy ne kizárólag vízelvezetőként működjenek, hanem a táj vízellátását is segítsék. Szivattyúrendszerek telepítésével a folyókból is könnyebben juttathatnának vizet a vízhiányos területekre.
A Velencei-tó helyzete különösen érzékeny kérdés. Gajdos László elmondta, hogy a tó vízszintje jelenleg mindössze 47–48 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb értéket. A hosszú távú, stabil vízellátás érdekében a szakemberek a Dunából történő vízpótlás lehetőségét vizsgálják, amelyről már tanulmány is készült. A Balaton sincs sokkal kedvezőbb helyzetben: vízszintje mindössze 9 centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb értéknél.
Szigorúbb fellépés az akkumulátorgyáraknál, új korszak az állatvédelemben
Az ipari környezetszennyezés és az akkumulátorgyárak ellenőrzése szintén hangsúlyos témája volt az interjúnak. Gajdos László világossá tette: nem az ipari beruházások ellen kívánnak fellépni, hanem azt akarják biztosítani, hogy azok működése ne veszélyeztesse sem a lakosság egészségét, sem a természeti környezetet.
A jövőben szigorúbban vizsgálnák, hogy hol valósulhatnak meg az ipari fejlesztések, a már működő üzemektől pedig következetesebb szabálykövetést várnak el. A miniszter tájékoztatása szerint az ipari szennyezők bírságait jelentősen megemelték.
Létrehoznák az élő környezet felügyeleti főhatóságát, amely összehangolná a vízügyi, klímavédelmi, ipari környezetvédelmi és állatvédelmi feladatokat.
Az állatvédelem területén szintén jelentős változások jöhetnek. A Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány az Igazságügyi Minisztériumtól a Gajdos László vezette tárcához kerülne, és új kuratóriumot is felállítanának.
A következő évi költségvetésben közel 10 milliárd forintot fordítanának állatvédelmi célokra. Ezenfelül több mint kétmilliárd forintos pályázati programmal támogatnák a kutya- és macskamenhelyek felújítását és működését. A gyepmesteri és ebrendészeti telepek korszerűsítésére szintén forrásokat biztosítanának az önkormányzatoknak.
A tervek között szerepel egy úgynevezett zöldőrség létrehozása is. A szervezet feladata lenne többek között az illegális állatszaporítók és állatviadalok elleni fellépés, valamint egyéb környezetvédelmi szabálytalanságok ellenőrzése.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
