Napi csoda: megkezdődött a tiszavirágzás
A napsütéses meleg időnek köszönhetően a megszokottnál egy-két héttel korábban, június 1-jén elkezdődött a kérészek rajzása. azaz a tiszavirágzás a Tisza Szeged alatti szakaszán. Szombaton a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok – írta az MTI tudosítója.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.
A tiszavirág semmihez sem fogható, látványos rajzásokat produkál évről évre. Valaha a kontinens szinte minden síkvidéki folyójában élt ez a faj, ám a folyószabályozások, mederátalakítások, duzzasztók és vízszennyezések következtében mindenhonnan kihalt, kivéve a Kárpát-medencét. A Loire-ban 1922-ben, a Rajnában 1952-ben állapították meg a kipusztulását.
Ma már a világon egyedül a Kis-Rábában és a Tisza vízrendszerében fordul elő tömegesen, így igazi hungarikummá vált.
David Attenborough annak idején személyesen jött el forgatni róluk – írják a Facebook-on az Ember alkotta paradicsom című magyar természetfilm szerzői, akik maguk is forgattak erről a látványos természeti jelenségről.
Jelenet a tiszavirágzásról az Ember alkotta paradicsom című film előzetesében. Felvételek: Szendőfi Balázs, Ljasuk Dimitry, Szűcs Gábor
Tiszavirágzás: az egynapos csoda
Ennek a kérészfajnak a lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.
A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak.
A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.
„A tiszavirágok állományai rendszerint először a hamarabb felmelegedő, kisebb vízhozamú mellékfolyókban kezdik a rajzást, így a Maroson, a Körösökön és a Tisza többi mellékfolyóján idén már rendkívül korán, május második felében is tapasztalhattuk a tiszavirágzást. Ezután a fő folyón, a Tiszán is megkezdődik a jelenség. Először az alsóbb szakaszokon, Szeged környékén láthatók tömeges rajzások, majd egyre feljebb lévő állományok kerülnek sorra: Csongrád és a Közép-Tisza, itt él a legsűrűbb tiszavirág-populáció jelenleg a világon” – mondta el a Green.hu-nak Szendőfi Balázs természetfilmes, aki többször készített már felvételt a természeti jelenségről.
„A kiskörei duzzasztás, vagyis a Tisza-tó térségében egészen Tiszabábolnáig jóval gyengébb rajzások következnek, mert a duzzasztott folyószakaszon az iszapolódás miatt a kérészállomány folyamatosan csökken. Legutoljára pedig Tokaj és a Felső-Tisza régiójában rajzanak a tiszavirágok, itt sem ritka a milliós repülés. A mellékfolyóktól a Felső-Tiszáig az egész folyamat nagyjából 3-4 hét alatt szokott lezajlani.”
A tiszavirágot Magyarországon a folyók medrének átalakítása, a duzzasztók működése és a vízszennyezés mellett a horgászati kezelés keretében telepített több ezer tonna tógazdasági ponty is veszélyezteti, ezek tömegei ugyanis folyamatos medertúró tevékenységükkel zavarosabbá teszik a vizet, ami gátolja a kérészlárvák táplálékának képződését. A túl sok ponty közvetlenül is károsítja a tiszavirágokat, mivel a lárvák üregeit kitúrják és a lárvákat elfogyasztják.
A rovarokat a kikelés után már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok is.
Az állatokon kívül a kíváncsi emberek is veszélyt jelenthetnek, pedig kérészrajzás akadályozása vagy a hazánkban védett egyedek elpusztítása szigorúan tilos, akár 150 ezer forintig terjedő bírsággal is sújtható.
Forrás: MTI és az Ember alkotta paradicsom Facebook oldala.
Nyitókép: Pálvölgyi Krisztina
