Szavazzon! Melyik legyen a 2025-ös év madara?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-óta választja meg az év madarát. 2025-re, mintegy a klímaváltozással is fenyegetett tavak és mocsarak nagyköveteként, három récefaj: a böjti réce, a kanalas réce és nyílfarkú réce közül választhat a lakosság az egyesület honlapján.
Miért a récék közül választható ki az év madara?
Ezek a madarak erősen kötődnek a nyílt vízfelületű vagy ilyenekkel tarkított tavakhoz, mocsarakhoz – pont ahhoz az élőhelytípushoz, amit különösen érzékenyen érint, veszélyeztet a klímaváltozás, a nem megfelelő gazdálkodás és területhasznosítás. Ezért különösen fontos a tavak, mocsarak védelme, és ennek üzenetét – mintegy az élőhelytípus nagyköveteként – sokkal kézzelfoghatóbbá teszi egy látványos és érdekes récefaj.
A lakosság szavazatait 2024. július 25. 12 óráig várják.
Lássuk a jelölteket:
Böjti réce
Eurázsiában fészkel, Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb-, és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp-, és sztyepprégiókban. Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. Előszeretettel táplálkozik sekély tocsogókon, főleg magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Vonuló, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya, európai és hazai állománya is csökken.
Kanalas réce
Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkkörtől délre fekvő területein költ. Fészkelés során kifejezetten keresi a sekély tavakat, szikes tavakat és réteket, mocsárréteket, elsősorban ott, ahol szigeteket is talál. Valamennyi réce közül ennek a fajnak alkalmazkodott a csőre leginkább a vízfelszíni szűrögető táplálkozáshoz. Vonuló, Közép-, és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein és Közép-Amerikában telel. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A világállománya csökkenő, az európai állomány stabil, míg a hazai csökkenő tendenciát mutat.
Nyílfarkú réce
Az északi félteke mérsékelt övi régiójának fészkelője. Fészkelés során kötődik a szikes tavakhoz és mocsarakhoz. A vízben és a vízparton parti növényzettel, magokkal és kisebb gerinctelenekkel (rovarok, rákok, kagylók) táplálkozik. Vonuló, Afrikában, Dél-, és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika déli területein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi peremén telel. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Mindhárom jelölt faj legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése, azok lecsapolása és kiszáradása miatt.
A folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai. A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (cserjésedés, legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket.
A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekpredátorok (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt.
Fészkelésük elsősorban a meglévő vizes élőhelyek helyreállításával biztosítható, mely magába foglalja az Alföld vízháztartásának rendezését. A konkrét fészkelőhelyeken gondoskodni kell a vadászható fészekpredátorok gyérítéséről, a fák és cserjék eltávolításáról a vizes élőhelyek közeléből, valamint a megfelelő legeltetéses élőhelykezelésről (nyílt vízfelületek kialakítása, helyenként avas, magasabb növényzet meghagyása).
Forrás és nyitókép: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
