Tündérmese lenne a zöld átállás? Megtartották a HOPE fenntarthatósági konferenciát

HOPE fenntarthatósági konferencia
Második alkalommal rendezték meg a veszprémi Pannon Egyetemen a HOPE fenntarthatósági konferenciát. A rendezvényre elsősorban környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó európai uniós szakdiplomatákat vártak a magyar uniós elnökség keretében.

A megjelenteket dr. Abonyi János rektor köszöntötte, hangsúlyozva: a Pannon egy közepes méretű egyetem, ám mégis szignifikáns szerepet játszhat a fenntarthatóság előremozdításában. Az intézményvezető kifejezte reményét, hogy a nap tapasztalatai hozzájárulhatnak a résztvevők munkájához is. Ezt kívánta az egybegyűlteknek dr. Farkas Helga környezetvédelmi szakdiplomata is, aki szerint a konferencia egyik fő haszna a kapcsolatépítés lehetősége a vendéglátó intézmény és a résztvevők számára is.

A nyitóelőadást dr. Gelencsér András, az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium vezető kutatója, az egyetem korábbi rektora prezentálta, aki ismert szélsőséges nézeteiről a zöld átállást illetően. Erről a green.hu podcast adásában is beszélt nemrég, itt meghallgathatja.

A HOPE konferencián Gelencsér András tartotta a fő előadást. Fotó: Vámosi Patrik - vehir.hu
A HOPE konferencián dr. Gelencsér András tartotta a fő előadást. Fotó: Vámosi Patrik – vehir.hu
A kutató szerint a valóság éles ellentétben áll azzal a tömeges illúzióval, amit a nagyvállalati és politikai kommunikáció teremt.

Egyszerű, könnyen fogyasztható üzenet a klímaváltozást a szén-dioxid-kibocsátásra redukálni, és azt állítani, hogy a kibocsátás beszüntetésével minden problémánk elillan, boldogan élünk, míg meg nem halunk. Ez a tündérmesék világa – jegyezte meg Gelencsér.

Mint mondta, az ITCC jelentése szerint egyáltalán nem csökkent a CO2-kibocsátás a párizsi egyezmény elfogadása óta, egyáltalán nem a dekarbonizáció útján járunk.

Nem is tehetnénk: a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges eszközöket a jelenleg rendelkezésre álló, fosszilis energiaforrásokkal működtetett infrastruktúrával kellene legyártanunk, és még ha ezt meg is tennénk, a legszennyezőbb iparágakban: a repülésben, a tengeri szállítmányozásban vagy a hadiiparban – még csak távlati kilátásban sincs kibocsátásmentes alternatíva.

Számottevő nagyságrendben soha nem leszünk képesek elektromos meghajtású repülőgépekkel közlekedni, vagy a hadsereget ilyen alapon működő eszközökre átültetni.

A kutató szerint a Föld nyersanyagforrásainak kimerülésére nem jelent megoldást az űrbányászat, hiszen jelen pillanatban az is komoly nehézséget okoz, hogy eszközökkel leszálljunk a Holdon – és ez még csak a leszállás; az, hogy kialakítsunk állandó kitermelést és azt megbízhatóan vissza is tudjuk szállítani a Földre skálázható mértékben, attól borzasztó távol állunk.

Ismerkedés a Pannon Egyetem fenntarthatósággal kapcsolatos egységeivel. Fotó: Pannon Egyetem
Ismerkedés a Pannon Egyetem fenntarthatósággal kapcsolatos egységeivel. Fotó: Pannon Egyetem

A rendezvény résztvevői a nap további részében bejárhatták és megismerhették a Pannon Egyetem fenntarthatósággal, körforgásos gazdálkodással, környezetvédelemmel foglalkozó egységeit, illetve szekcióüléseken vehettek részt olyan témákban, mint a zöldtechnológiák, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárásra való felkészülés, a hulladékkezelés problémái, a vízzel kapcsolatos kérdések vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikáció és oktatás.

A tavalyi HOPE konferencián egyébként Jane Goodall világhírű csimpánzkutató, környezetvédelmi aktivista volt a vendég, aki előadást tartott a Pannon Egyetemen, majd az egyetem díszdoktorává fogadta a kutatót.

Cikkünk a vehir.hu beszámolója alapján készült.
Nyitókép: Pannon Egyetem Facebook oldala

Kapcsolódó