Felére is zuhanhat a tőzsde a klímaváltozás miatt!- Green.hu

A tőzsde a klímaváltozás hatásait nyögi – a Bloomberg elemezte a trendeket, mégpedig a EDHEC-Risk Climate Impact Institute korábbi tanulmánya alapján.

A klímaváltozás és a tőzsde: Miért nehéz mozgósítani az átlagembert?

A Bloomberg egyik szakértő szerzője szerint a klímaváltozás elleni küzdelem komoly akadályokba ütközik, leginkább az emberek sajátos viselkedéséből fakadóan. De mit is jelent ez pontosan? A szakértő úgy véli, hogy az embereket nehéz rávenni arra, hogy akár saját jövőbeni jólétükkel törődjenek – nem is beszélve a következő generációk sorsáról. Gyakran inkább elköltik azt a pénzt, amit megtakarításra, például nyugdíjra kellene félretenniük, és az egészségmegőrzésre is kevés figyelmet fordítanak.

A szerző egy elgondolkodtató kérdést vet fel: vajon egyáltalán foglalkoztatja őket a képzeletbeli dédunokáik jövője?

Tőzsdék vs. klímaváltozás

Érdekes módon az embereket azonban jobban érdekli a tőzsde, mint a klímaválság. A szerző így fogalmaz: „A médiabirodalmak üzenetei és a jól fizető állások mind arra épülnek, hogy folyton a részvényárfolyamokról beszéljünk. A jövő nemzedékek klímaválság miatti, egykor majd sanyarú élete homályos és távoli, míg a részvényárfolyamok alakulása konkrét: a grafikon vagy felfelé, vagy lefelé mutat.”

Ez a gondolat azért is különösen érdekes, mert a klímaváltozás hosszú távon rendkívül kedvezőtlen hatással lehet a tőzsdére, a részvények értékére.

A klímaváltozás kockázatai: Piaci összeomlás a láthatáron?

Az EDHEC-Risk Climate Impact Institute kutatása szerint, ha nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a globális tőzsdeértékek akár 40 százalékkal is zuhanhatnak. Ráadásul, ha a klímaváltozást gyorsító kritikus fordulópontokat is figyelembe vesszük – például az Amazonas esőerdőinek pusztulását vagy a permafroszt olvadását –, a veszteségek akár az 50 százalékot is elérhetik.

Ugyanakkor, ha sikerül a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fokra korlátozni, a részvények értékcsökkenése csupán 5-10 százalék körül alakulhatna. Ez jól mutatja, hogy a klímaváltozás kezelése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedően fontos.

A gazdasági kilátások: „Nincs visszatérés a normálishoz”

Riccardo Rebonato, az EDHEC Business School pénzügyi professzora és a Pimco befektetési bank korábbi vezetője figyelmeztetett, hogy ezek a veszteségek nem egyszeri események lesznek. „Nem lesz visszatérés a normálishoz” – fogalmazott egy webináriumon, utalva arra, hogy a tőzsde várhatóan hosszú, nehéz időszak előtt áll. Ehhez hasonló helyzet alakult ki Japánban is, ahol az „elveszett évtizedek” példája mutatja, milyen tartósan kedvezőtlen hatással járhatnak a gazdasági válságok.

Melyek Japán elveszett évtizedei?

Japán elveszett évtizedei kifejezés a japán gazdaság stagnálásának hosszú időszakát jelöli, amely az 1990-es évek elején kezdődött és több mint két évtizedig tartott. Ez az időszak a japán gazdasági buborék kipukkanásával kezdődött, amikor az ingatlan- és részvénypiacok összeomlottak, ami hosszú távú gazdasági nehézségeket, alacsony növekedési rátát és deflációt eredményezett.

Visszatérve a jelenre, a szerző így folytatja a professzorra hivatkozva: a Covid után hatalmas GDP-vesztesége volt a világnak, de aztán jött a fellendülés. Itt viszont folyamatos ellenszélről van szó, visszapattanás nélkül – így jöhet majd egy új jelenség a következő évtizedekben:

az „Elveszett Klíma Generáció”

– legalábbis a részvényhozamok tekintetében mindenképpen.

Ugyanakkor az EDHEC tanulmánya sokkal nagyobb részvénypiaci veszteségeket jósol, mint a legtöbb tanulmány – jegyzi meg Rebonato. Ennek oka, hogy ezek a tanulmányok inkább a globális gazdaság megújuló energiára való átállásának költségeire koncentrálnak, nem pedig arra a pusztításra, amit a klímaváltozás okoz a növekedésben.

12-19 százalékos csapás a globális GDP-re

Rebonato tanulmánya, amely mind az átállás, mind a károk költségeit figyelembe veszi, összhangban van a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legutóbbi tanulmányával,

amely szerint minden 1°C felmelegedés 12%-os csapást mér a globális GDP-re. Mi több: a Potsdam Institute for Climate Impact Research (PIK) szerint 2050-re a globális jövedelmek 19 százalékos csökkenése már elkerülhetetlen, még akkor is, ha most kezdjük el agresszíven csökkenteni a kibocsátásokat.

A PIK szakértői évente 38 billió dollár veszteséget becsülnek a klímaváltozás káosza miatt. Sok kutató figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás lehetséges, illetve várható kárait azzal az elmélettel, hogy mivel ez csak a jövőben történik, a piac erősen le fogja értékelni. Az EDHEC tanulmány azonban meggyőzően érvel amellett, hogy a befektetők egyre nagyobb értéket tulajdonítanak majd a pénznek, ahogy a gazdaság gyengül.

A klímaváltozás kezdeti szakaszában, amikor a gazdasági növekedés még viszonylag erős, a befektetőket nem érdekli annyira a jövőbeli veszteség. Gazdagok vagyunk! Vegyünk egy jachtot! De ahogy a felmelegedés egyre jobban hat, és a veszteségek nőnek, ezek egyre fájdalmasabbá válnak. A mai, magas szintű részvénypiaci értékelések pedig fokozatosan a múltté lesznek, akárcsak az olvadó gleccserek és a hó.

Az időjárási katasztrófák által okozott károk az 1970-es évekhez képest, inflációval korrigálva, közel tízszeresére növekedtek a 2010-es években, és másfélezer milliárd dollárba kerültek a globális gazdaságnak – a Meteorológiai Világszervezet becslései szerint. A Swiss Re nevű viszontbiztosító elemzése pedig azt várja, hogy a természeti katasztrófák okozta biztosított veszteségek a következő évtizedben megduplázódnak.

De ezek a számok drasztikusan alábecsülik a klímaváltozás gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális hatásait. Az extrém hőség, a tengerszint emelkedése és a globális felmelegedés egyéb tartós hatásai sokkal nagyobb kárt okoznak az emberi egészségben és a termelékenységben, mint az egyedi katasztrófák, például a hurrikánok vagy az erdőtüzek.

„Talán túlságosan a katasztrofális eseményekre koncentrálunk a krónikus károk helyett” – mondta Rebonato.

„A termelékenység és a hatékonyság krónikus csökkenése kevésbé látható és alattomosabb, és folyamatos terhet fog jelenteni.”

Ezért beszélünk az Elveszett Generációról – húzza alá a szerző.

Forrás:

https://climateimpact.edhec.edu/news/spring-2024-edhec-risk-climate-special-issue-ipe

KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el:

Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast

Idézet a Green.hu fenti podcastjából:

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”

Sokkal drágább a tőzsde számára is, ha nem cselekszünk!

Az EDHEC tanulmánya ismét emlékeztet arra, hogy a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyvéhez vezető út elkerülésének becsült 215 ezer millió dolláros (és növekvő) költsége végül eltörpül majd azon költségek mellett, melyeket a fenti költségek megúszása okoz majd. És bár ezek a becslések nagynak és bizonytalannak tűnhetnek, Rebonato konzervatívnak tartja őket. Ennek egyik oka, hogy modellje feltételezi, hogy a globális központi bankok mindig csökkentik a kamatlábakat, ha a gazdasági növekedés rossz. Az alacsony kamatlábak növelik a részvényárfolyamokat.

A várható járványok, az aszályok és egyéb globális zavarok inflációt és államadósságot is növelnek, ami korlátozza a központi bankok piacbarát lépéseinek lehetőségét.

A tőzsde e károkat még nem árazta be!

Az EDHEC tanulmány egy másik kulcsfontosságú megállapítása, hogy ezek a károk becslései még nem tükröződnek a piacokban. Sok elemző évek óta keresi a klímakockázati prémiumot, és csak nyomokban találta meg. Ez bizonyos mértékig érthető: jelenleg csak találgatni tudjuk a károkat. Talán a piacok optimistán feltételezik, hogy elkerüljük a legrosszabbat. De lehet, hogy olyanok vagyunk, mint azok az emberek, akik nem takarékoskodnak a nyugdíjra, és alvajáróként haladunk egy olyan nap felé, amikor a jövő elképzelésének hiánya miatt egyáltalán nem lesz jövőnk.

Az anyag forrása és további részletek (angol nyelven)

https://www.bloomberg.com/opinion/articles/2024-07-19/the-market-s-next-black-swan-is-climate-change

Nyitókép: Pexles.com – free

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/