A lítium különösen fontos a zöld átálláshoz!

A lítium a közelmúltban az elektromos autók és az energiatárolás növekvő szerepe miatt felkerült a kritikus anyagok listájára, ami rámutat arra, hogy Európának a jövőben belső forrásai erősítésére és az újrahasznosításra kell fókuszálnia – derül ki az InnoEnergy magyarországi központjának felkérésére készült friss szakértői jelentésből.

A közelmúltban az elektromos autók és az energiatárolás növekvő szerepe miatt a lítium is felkerült a kritikus anyagok listájára, rámutatva arra, hogy Európának belső források erősítésére és az újrahasznosításra kell fókuszálnia a jövőben – áll az InnoEnergy magyarországi központjának felkérésére született friss szakértői jelentésből.

A jelentés rámutat arra, hogy az Európai Unió által kitűzött és az évek során egyre ambiciózusabbá váló dekarbonizációs célok teljesíthetőségének kritikus pontját jelentik a kritikus nyersanyagok. Ezeknek a nyersanyagoknak nagy része geopolitikai szempontból instabilnak tekinthető régiókból érkezik. Az ellátási kockázatok csökkentésének egyik módja a hosszútávú tervezés, az ellátási lánc szuverenitásának biztosítása, másik módja pedig az európai tárolási kapacitások kiépítése.

A lítium fontos kritikus nyersanyag

Az EU a kritikus nyersanyagok közös beszerzését javasolja, célértékeket meghatározva az egyes ellátási láncok kapcsán mind a közösségen belüli forrásokra, mind pedig a külső források diverzifikációjára.

Az unió vonatkozó éves nyersanyagigényének legalább 10%-át kell kitermelni, 40%-át feldolgozni és 25%-át újrahasznosítani belső forrásból, valamint egyetlen nyersanyag tekintetében sem haladhatja meg a 65%-ot egy adott országnak való kitettség.

Nem csak a lítium a lényeg - az EU kritikus nyersanyag szabályozásának lényege - forrás: European Comission — Nem csak a lítium a lényeg – az EU kritikus nyersanyag szabályozásának lényege – forrás: European Comission

Összehasonlításképpen:

a 10%-os kitermelési arány jelenleg egyetlen nyersanyagnál sem teljesül, míg a 65%-os kitettséget eléri vagy meghaladja például a grafit (Kína, 65%), a kobalt (Kongói Demokratikus Köztársaság, 70%) és az irídium (Dél-Afrikai Köztársaság, 89%) is.

A lítium is felkerült a listára

A kritikus anyagokról az Európai Bizottság által közzétett listát 3 évente vizsgálják felül. Fontos változása volt az elmúlt esztendőknek, hogy 2020-ban az elektromos autók, az energiatárolás térnyerése kapcsán a lítium is felkerült erre a listára.

Napjainkban a világ lítium kitermelésének kb. 30%-át Chile, 15%-át Kína, 10%-át Argentína adja. Ha pedig a feldolgozóipari volumeneket nézzük Kína (68%) és Chile (29%) gyakorlatilag lefedi a világpiac egészét.

Több kutatás vizsgálta a lítium iránti globális és európai keresletet a 2050-ig tartó horizonton, amelyek abban egyetértenek, hogy még az elektromos mobilitás jelentős növekedése mellett is elegendő lítium fog rendelkezésre állni globális szinten. Ahhoz azonban, hogy Európa ne kerüljön teljesen kiszolgáltatott helyzetbe, erősíteni kell a kontinensen belüli bányászatot, hangsúlyt kell fektetni a használt akkumulátorok összegyűjtésére és újrahasznosítására, valamint a másodlagos forrásból származó lítium felhasználására.

A kutatás forrásai, háttéranyagai:

https://www.swp-berlin.org/10.18449/2022C45/

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/

Az EU Kritikus Nyersanyagok aktuális listája

Alumínium/Bauxit/Alumínium-oxid
Antimon
Arzén
Barit
Berillium
Kobalt
Kokszolható szén
Földpát
Fluorit
Gallium
Germánium
Lítium
Könnyű ritkaföldfémek (LREE-k)
Magnézium
Mangán
Természetes grafit
Foszfor
Platinafémek (PGM-ek)
Skandium
Szilíciumfém
Stroncium
Tantál
Titán (beleértve a titánfémet)
Volfrám
Vanádium