Riasztó a légszennyezettség: Újdelhiben az iskolák is bezártak

Légszennyezettség
Az indiai főváros, Újdelhi iskoláiban a hatóságok döntése értelmében további intézkedésig szünetel a tanítás a súlyosbodó légszennyezettség miatt.

Delhi szövetségi terület főminisztere közölte, hogy a szilárd tüzelésből eredő kisméretű részecskék szintje hétvégén az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak 57-szeresét érte el Újdelhiben. Hétfőre a határérték 39-szeresére „csökkent”, de így is nagyon magas.

Az általános iskoláknak távolról kell megszervezniük a tanítást. Hétfőn az iskolák bezárása mellett más intézkedéseket is hoztak, többek között korlátozták az építkezéseket és a dízelüzemű teherautók közlekedését. A kormány felszólította a gyerekeket, az időseket és a tüdő- vagy szívbetegségben szenvedőket, hogy maradjanak minél többet otthonukban.

A légszennyezettség globális probléma

Az elmúlt évek során az indiai főváros, Újdelhi rendszeresen a világ egyik legszennyezettebb városává vált, különösen a téli hónapokban. A válság azonban jóval túlmutat a városon: a globális légszennyezés olyan kihívást jelent, amely mindenkit érint.

A légszennyezés különböző forrásokból ered, de általánosságban öt fő kategóriát emelhetünk ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a levegőminőség romlásához:

  1. Közlekedés – Az autók, buszok és egyéb közlekedési eszközök által kibocsátott kipufogógázok, különösen a dízelmotorok, hatalmas mennyiségű nitrogén-oxidot és szén-dioxidot juttatnak a levegőbe, amelyek nagyban rontják a levegő minőségét – számítások szerint az összes légszennyezés 20-25 százalékáért felelnek.
  2. Ipari kibocsátás – Az ipari tevékenységek, mint az acélgyártás, vegyipar és építőipar, számos mérgező gázt és részecskét bocsátanak ki. Ezek az anyagok nemcsak a légzőszervekre veszélyesek, hanem hosszan tartó egészségügyi problémákat is okozhatnak.
  3. Mezőgazdasági égetés – Az indiai és pakisztáni mezőgazdasági régiókban, például Pandzsábban és Haryanában, a betakarítási szezon után a gazdák gyakran égetéssel tisztítják meg a földeket, ami jelentős mennyiségű füstöt és részecskét juttat a levegőbe, amelyek például az amúgy is problémás Újdelhi légszennyezettségét is fokozzák.
  4. Háztartási fűtés és főzés – A világ számos régiójában, különösen a fejlődő országokban, a fűtéshez és főzéshez fa, szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok használata nagy mennyiségű szennyező anyagot, elsősorban úgynevezett szállóport termel. Ez az a tényező, ami miatt nálunk, Magyarországon is a legtöbbször elrendelik a szmogriadót.
  5. Természeti források – Bár emberi tevékenységtől függetlenek, a természeti eredetű légszennyezési források, például vulkánkitörések és erdőtüzek, szintén jelentős hatással vannak a levegő minőségére.

A légszennyezettség rekorderei: Újdelhi, Peking, Los Angeles és a többi

A világ legszennyezettebb városainak listája évről évre változik, de bizonyos városok, köztük Újdelhi és Peking, rendszeresen szerepelnek a lista élén. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezettség mértékét a PM2,5 és PM10 részecskék alapján mérik, amelyek az emberi egészségre különösen ártalmasak, mivel könnyen bejutnak a légzőrendszerbe.

Újdelhi

Az indiai fővárosban a téli időszakban gyakran előfordul, hogy a PM2,5 részecskeszint több mint 900 mikrogramm/köbméter, ami messze meghaladja a WHO által ajánlott 25 mikrogramm/köbméteres határértéket. Ez a rendkívüli mértékű légszennyezés évente több ezer korai halálozást és számos krónikus betegséget eredményez a lakosság körében.

Peking

Kína fővárosa hosszú évek óta küzd a légszennyezéssel, amit elsősorban a gyors iparosodás és a szénerőművek okoznak. A kínai kormány az utóbbi években komoly lépéseket tett a szén felhasználásának csökkentése érdekében, de a szmog és a rossz levegő továbbra is komoly probléma.

Pekingben a légszennyezettség igen magas
Pekingben a szabad levegőn töltött egyetlen nap 21 szál cigaretta elszívásával egyenértékű. Fotó: erdekesvilag.hu
Los Angeles

Bár az Egyesült Államokban szigorú környezetvédelmi szabályozások vannak érvényben, Los Angelesben a közlekedés és az ipar által kibocsátott szennyező anyagok, valamint a földrajzi elhelyezkedés miatti hőcsapda jelensége továbbra is rossz levegőminőséget eredményez.

A lista további tagjai közé tartozik Kairó, Mexikóváros, Moszkva és Szöul.

Európa ebből a szempontból jobb helyzetben van, nálunk a legszennyezőbb városok között Szkopje, Krakkó, Szófia, Milánó és Bukarest szerepel.

Itt a légszennyezettség a fosszilis tüzelőanyagok használatára, az elavult fűtési rendszerekre, a sűrű közlekedésre és az ipari tevékenységekre vezethető vissza

Globális törekvések a légszennyezettség ellen

Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente körülbelül 7 millió ember hal meg légszennyezéssel kapcsolatos betegségek következtében világszerte. A környezetre gyakorolt hatások szintén jelentősek. A légszennyezés hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, az üvegházhatású gázok növekedésével, valamint az élővilág károsításával, különösen a városi környezetben, ahol a növények és állatok gyakran nem képesek alkalmazkodni a magas szennyezettségi szintekhez.

Az senki számára sem kérdés, hogy ez ellen tenni kell. Az elvek szintjén működik is az összefogás: még 2015-ben közel 200 ország (köztük India is) aláírta a Párizsi Klímaegyezményt, amelynek célja a globális felmelegedés mérséklése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése. India például vállalta, hogy 2030-ig 33–35 százalékkal csökkenti a GDP-arányos szén-dioxid-intenzitását a 2005-ös szinthez képest. Ez egyelőre nem igazán valósul meg.

Emellett is számos egyezmény született, köztük a Göteborgi Jegyzőkönyv vagy a  Montreali Jegyzőkönyv, melyek mindegyike a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányul, de épp a múlt heti ENSZ-klímacsúcson derült ki, hogy nem sikerül megugrani a légszennyezés visszatartását.

2024-ben a szén-dioxid-kibocsátás nemhogy nem csökken, de 0,8 százalékkal emelkedik.

Pedig a nemzetközi jogban a tiszta levegőhöz való hozzáférés alapvető jog. Az ENSZ például hivatalosan elismerte a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot mint emberi jogot, és számos országban – köztük Indiában is (!) – elfogadták ezt az irányelvet. Papíron már minden jól működik. Most már csak cselekedni kellene.

Forrás: Infostart
Nyitókép: FreepikLégszennyezettség

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó