A klímaváltozás hatása ez is: melegebb tél, hó helyett eső

Így működik a klímaváltozás hatása a téli napok jellegére: nő az „elveszett téli napok” száma Magyarországon és a világban – derül ki a Climate Central által publikált friss elemzésből.

A klímaváltozás egyik kevésbé ismert, de annál jelentősebb következménye a téli napok minőségének átalakulása. A Climate Central által publikált friss tanulmány rávilágít arra, hogy a hideg, fagyos téli napok száma drasztikusan csökkent, míg a fagypont feletti minimum-hőmérsékletű napok – az úgynevezett „elveszett téli napok” – száma világszerte növekszik. Ez a változás Magyarországot sem hagyja érintetlenül, és komoly hatással van az ökoszisztémára, a gazdaságra és az emberek mindennapi életére.

A friss tanulmány főbb megállapításai

Globális trendek
A kutatás 123 ország adatait elemezte, és megállapította, hogy több mint egyharmadukban évente legalább egy héttel nőtt a fagypont feletti minimum-hőmérsékletű napok száma az elmúlt évtizedben (2014–2023) – térkép lentebb. Ez különösen Európára és Ázsiára igaz, ahol az átlagosnál nagyobb növekedést tapasztaltak. Az érintett városok közül 393-ban évente legalább egy héttel több „elveszett téli nap” fordult elő, köztük számos európai településen.

Magyarországi helyzet
Magyarországon is tapasztalható a téli időjárás enyhülése. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a hagyományosan hideg téli hónapokban egyre több nap mérhető fagypont feletti minimum-hőmérséklet.

Például Budapest és más nagyvárosok az enyhébb telek miatt kevesebb hóval és hosszabb esős időszakokkal szembesülnek, ami a téli sportok szerelmeseit és az agrárszektort egyaránt érinti.

Mit jelent az „elveszett téli nap”?

Az „elveszett téli napok” kifejezés azokra a napokra utal, amelyek korábban jellemzően fagyosak voltak, de mára a klímaváltozás miatt fagypont fölé emelkedett a minimum-hőmérsékletük. Ez a jelenség nem csupán az időjárás szeszélyét tükrözi, hanem hosszú távú globális trendet, amely messzemenő hatásokkal jár.

Kevesebb hóesés és jégképződés miatt a téli sportok, mint a síelés vagy a korcsolyázás, veszélybe kerülnek. Ráadásul változik a vízellátás is. A hegyekben felhalmozódó hó mennyiségének csökkenése befolyásolja a tavaszi olvadékvíz-utánpótlást. Továbbá hosszabb lesz az allergiaszezon. Ugyanis az enyhe telek miatt korábban megjelenhetnek a pollenek. És ez még nem minden: mezőgazdasági kihívásokat is okoz mindez.

A fagypont feletti napok száma zavarhatja a növények természetes ciklusát, és hatással lehet a terméshozamra – állapítja meg a tanulmány.

Nálunk elveszett téli napok” száma gyorsabban növekszik

Európában, különösen Közép- és Kelet-Európában, az „elveszett téli napok” száma gyorsabban növekszik, mint a világátlag. Az elmúlt évtizedben Magyarország szomszédos országaiban, például Szlovákiában és Ausztriában, évente akár két hét vagy annál több fagypont feletti napot is regisztráltak.

Magyarországon a téli hónapokban hagyományosan jellemző -5 °C körüli minimum-hőmérsékletek az enyhébb telek során gyakran +2 °C-ra vagy még magasabbra emelkednek.

Ez nemcsak a tél karakterét változtatja meg, hanem a fent említett gyakorlati problémákat is előidézi.

Az alábbi térkép a melegebb téli napok számának növekedését mutatja 2014-2023 között:

A téli klímaváltozás és a kiváltó okok

Az „elveszett téli napok” elsődleges oka a globális felmelegedés, amelyet az ismert emberi tevékenységek hajtanak:

Fosszilis tüzelőanyagok égetése, mint ismert: a szén, az olaj és a földgáz felhasználása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése: Az északi területek gyorsabb hőmérséklet-emelkedése hatással van az egész bolygó éghajlatára.
A légköri CO₂-koncentráció növekedése: Az ipari tevékenységek, a közlekedés és az erdőirtás mind hozzájárulnak a klímaváltozás felgyorsulásához.

A téli klímaváltozás következményei Magyarországon

Csökkenő hóesés
Az egyre enyhébb telek miatt Magyarországon csökken a természetes hóesés mennyisége. Ez különösen a Mátrában és a Bükkben okoz problémát, ahol a téli sportturizmus jelentős bevételi forrás.

Agrárproblémák
A mezőgazdaságban a téli fagyok hiánya megzavarhatja a növények természetes pihenési ciklusát. Például a gyümölcsfák hajlamosabbá válhatnak a betegségekre, ha a tél nem elég hideg ahhoz, hogy elpusztítsa a kártevőket.

Gazdasági hatások
Az enyhébb telek a magyar gazdaság számos ágazatát érinthetik. A téli sportok ipara veszteségeket könyvelhet el, míg az allergiás megbetegedések számának növekedése az egészségügyi rendszert terheli.

Mit tehetünk a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért?

A tanulmány rávilágít arra, hogy sürgős intézkedések szükségesek a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésére. Magyarországon például a következő lépések segíthetnek:

Zöld energia előmozdítása: a napenergia és a szélenergia kiaknázása csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fenntartható közlekedés támogatása: az elektromos járművek terjedése és a tömegközlekedés fejlesztése hozzájárulhat az emisszió csökkentéséhez.

Erdőtelepítés: az erdők ültetése segíthet a szén-dioxid megkötésében és a helyi klíma stabilizálásában.

Az „elveszett téli napok” problémája tehát közel sem csupán egy természeti jelenség, hanem az emberi tevékenységek által kiváltott klímaváltozás egyértelmű jele.

Magyarországon is érezhetők ennek hatásai, amelyek az ökoszisztéma, a gazdaság és az emberek életminősége szempontjából is kritikusak. A cselekvés azonban nem késhet tovább: az időjárási változások megfékezése érdekében most kell lépéseket tenni a fenntartható jövő érdekében.

Forrás:

https://www.climatecentral.org/report/lost-winter-days-2024

Nyitókép: DALL-E (MI – AI kép)