Friss OECD tanulmány a zöld átmenetről

Az OECD friss anyaga szerint a világkereskedelem egyre inkább igyekszik környezetvédelmi szabályokat alkalmazni.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) friss tanulmánya arra mutat rá, hogy a kereskedelmi és környezetvédelmi szabályok összehangolása létfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a természet védelmében és a szennyezés csökkentésében. De mit is jelent mindez a mindennapi életben?

A zöld elvek megjelenése a kereskedelemben – a preferenciális kereskedelmi megállapodás

A preferenciális kereskedelmi megállapodások olyan szerződések két vagy több ország között, amelyek célja, hogy könnyebbé, olcsóbbá és gyorsabbá tegyék az áruk és szolgáltatások áramlását a résztvevő országok között. Ezekben a megállapodásokban az országok kedvezményeket adnak egymásnak – például csökkentik a vámokat (az áruk behozatalára vagy kivitelére kivetett adókat) vagy enyhítik az adminisztratív akadályokat, hogy a kereskedelem gördülékenyebben menjen.

Az OECD friss, 2025 februárjában megjelent tanulmánya szerint az 1947 és 2021 között kötött (persze rendszeresen felülvizsgált) preferenciális kereskedelmi megállapodások 87%-a (775-ből 671) már tartalmaz környezetvédelmi rendelkezéseket. Míg az 1990-es években egy-egy ilyen megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, addig a 2010-es évekre ez a szám már 44-re nőtt. Ez azt jelenti, hogy ma már nemcsak arról van szó, hogy az országok vámkedvezményeket biztosítanak egymásnak, hanem arról is, hogy ezek a kedvezmények a fenntartható, zöld szempontokat is figyelembe veszik.

Környezetvédelmi kereskedelmi intézkedések – Mit jelent a TrEPs?

A TrEPs az angol „Trade-Related Environmental Policies”, vagyis kereskedelemmel összefüggő környezetvédelmi politikák rövidítése. Ezek olyan szabályok, amelyeket az országok azért vezetnek be, hogy biztosítsák: a külkereskedelem ne (vagy legalábbis kevésbé) ártson a környezetnek.

Példák TrEPs szabályokra:

Egyes országok csak olyan importált termékeket engednek be, amelyek gyártása során minimális a környezeti terhelés (például biogazdálkodásból származó élelmiszerek).
A cégeknek igazolniuk kell, hogy termékeik nem járultak hozzá az esőerdők pusztításához vagy a levegőszennyezéshez.
Tilos egyes veszélyes vegyi anyagokkal kezelt termékek behozatala.

Az OECD 2025 februárjában megjelent tanulmánya szerint a világkereskedelmi rendszerben egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a zöld szabályok. Míg 2009-ben a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) által bejelentett intézkedések csak 8,1%-a volt ilyen környezetvédelmi szabály, addig 2022-re ez az arány már 12,9%-ra nőtt, vagyis több mint 1 349 ilyen intézkedés volt érvényben világszerte.

Kihívások a Zöld Kereskedelemben az OECD szerint

Bár egyre több ország próbál környezetbarát kereskedelmi rendszert kialakítani, ez nem megy akadályok nélkül:

Szabályozási összetettség – Az egyes országok eltérő környezetvédelmi szabványokat alkalmaznak, ami megnehezíti a cégek dolgát. A megfelelési költségek a vállalatok bevételének 1–3%-át is elérhetik, az igazolási költségek pedig vállalatonként 75 000–175 000 dollár között mozognak.
Tisztességtelen verseny és támogatások – Az állami támogatások nem mindig összehangoltak, így előfordulhat, hogy egyes országok cégei hátrányba kerülnek.
Fejlődő országok lemaradása – Az OECD 2025 februárjában megjelent tanulmánya szerint az alacsony jövedelmű országok nehezen tudnak megfelelni az új környezetvédelmi követelményeknek, mert nincs meg hozzá a szükséges technológia vagy erőforrás.

OECD: lehetőségek a fenntarthatóbb világért

Bár a kihívások jelentősek, a zöld átmenet rengeteg lehetőséget is kínál:

Környezetbarát termékek kereskedelme – A fenntartható áruk és szolgáltatások piaca folyamatosan bővül.

Kritikus nyersanyagok biztosítása – Az olyan anyagok, mint a lítium (amely az akkumulátorgyártás egyik kulcseleme), egyre fontosabbak. Az OECD friss tanulmánya szerint a lítiumkereskedelem 2007–2009 és 2017–2019 között 438%-kal nőtt.

Körforgásos gazdaság – Az ellátási láncok zöldítése csökkentheti a környezeti terhelést.

Mit jelent ez nekünk, átlagembereknek?

A kereskedelem és a környezetvédelem összehangolása közvetlen hatással van a mindennapi életünkre. Miért? Mert:

Több környezetbarát termék kerül a piacra, ami segít csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.
Fenntartható munkahelyek jöhetnek létre a zöld iparágakban.
Kevesebb szennyezés és jobb levegőminőség várható.

Erre jutott az OECD

A világkereskedelem zöld átállása tehát közel sem csak a vállalatok és kormányok ügye, hanem mindannyiunk érdeke. Az OECD 2025 februárjában megjelent tanulmánya világosan mutatja: ha a kereskedelem és a környezetvédelem kéz a kézben jár, az mind gazdasági, mind ökológiai szempontból fenntarthatóbb jövőre lehet esélyünk.