Kínűban már hataémas, 44% a zöldenergia aránya

A zöldenergia idén májusban rekordmagas, 44%-os részesedést ért el Kína villamosenergia-termelésében, ami a szén arányát rekord alacsony, 53%-os szintre csökkentette. Annak ellenére történt így, hogy – sajnálatos módon – az összkereslet tovább nőtt.

A Carbon Brief energetikai szakportál számára készült a nyáron egy elemzés, amely hivatalos adatokon és egyéb, csak a 2024. július elején elérhetővé vált információkon alapul, feltárja a szénerőművek kínai áramtermelésben betöltött csökkenésének tényleges mértékét. Erről ugyanis sokféle számítás kering a szakmában.

A szén 2023 májusához képest hét százalékpontot veszített, amikor még 60%-os részesedést képviselt Kína villamosenergia-termelésében. Összességében a zöldenergia termelése 78 TWh-val nőtt, amint az az alábbi ábrán látható. Ez több mint elegendő volt ahhoz, hogy meghaladja a kereslet 49 TWh-s növekedését.

A zöldenergia termelésének változása Kínában az elmúlt években - Forrás: Carbonbrief.org — A zöldenergia és más elektromos energiatermelő források termelésének változása havi bontásban, Kínában az elmúlt években (**szürke:** szén és gáz; **kék:** vízerőmű, atomenergia, biomassza; **sárga:** nap- és szélenergia) – Sajnos ahogyan az ábrán látszik, a hosszabb trendeket nézve a szén szerepe még mindig növekszik, nem csökken! – Forrás: Carbonbrief.org

A zöldenergia elemzés további kulcsfontosságú megállapításai

A kínai Országos Statisztikai Hivatal (NBS) havi adatai a technológia szerinti termelésről mostanra jelentősen korlátozottak a szél- és napenergia tekintetében. Miért? Mert például

nem tartalmazzák a tetőkön megtermelt napenergiát és a kisebb központosított naperőműveket sem, így csak a napenergia-termelés körülbelül felét(!) rögzítik.

Ez az eltérés – az elemzés alapján – nyilvánvalóvá válik, ha összehasonlítjuk az NBS által jelentett havi villamosenergia-termelés 718 terawattóráját (TWh) az Országos Energiaigazgatóság (NEA) által jelentett havi villamosenergia-kereslettel, amely 775 TWh. Valójában a villamosenergia-termelésnek magasabbnak kellene lennie, mint a keresletnek, mégpedig az erőművekben és a hálózaton elillanó veszteségek okán. A friss médiában elérhető jelentések azonban azt sugallták, hogy a rekordszintre ugró megújuló kapacitásbővítések hálózati korlátokba ütköztek májusban, de az új adatok szerint ez nem így van – állítják a Carbonbrief.org szakértői.

Így alakult Kína áramkereslete

Kína villamosenergia-kereslete 2024 májusában 49 TWh-val (7,2%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ezzel egyidőben a zöldenergia-forrásokból származó termelés rekord 78 TWh-val nőtt, beleértve a napenergiából származó 41 TWh (78%) rekordnövekedést, a korábbi aszály okozta mélypontokból való 34 TWh (39%) helyreállást a vízenergia terén és egy szerény, 4 TWh (5%) növekedést a szélerőművek esetében.

Mivel a zöldenergia termelésének bővülése meghaladta a villamosenergia-kereslet növekedését, a fosszilis tüzelőanyagokból származó termelés visszaesett, és (szerencsére) a legnagyobb havi csökkenést mutatta a Covid-19 járvány óta. A gáztermelés 4 TWh-val (16%), a szénből származó pedig 16 TWh-val (4%) esett vissza.

A fosszilis tüzelőanyagokból származó energiatermelés csökkenése a CO2-kibocsátás 3,6%-os csökkenésére utal az energiaágazatban, amely Kína összes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy kétharmadát teszi ki, és az utóbbi években a kibocsátás növekedésének érdemi forrása volt.

Az új eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy Kína fosszilis tüzelőanyagokból és cementből származó szén-dioxid-kibocsátása 2024 márciusában érdemben visszaesett.
Ha a jelenlegi gyors ütemű szél- és napenergia kapacitások telepítése folytatódik, akkor Kína CO2-kibocsátása valószínűleg tovább csökken, így (remélhetőleg) 2023 lehet az ország kibocsátásának csúcséve.

Zöldenergia – jelentősek a havi eltérések

Az NBS egyébként havonta teszi közzé a technológia szerinti villamosenergia-termelési adatokat Kínában. A 2024 májusi adatok közel egy hónapja, június közepén jelentek meg. A szél- és napenergia termelésének teljesítményét a Kínai Villamosenergia Tanács (CEC) által gyűjtött „kihasználtsági” adatok követik nyomon, amelyek a tényleges termelést mutatják a maximális potenciálhoz viszonyítva.

Az NBS számos okból bizonytalan számai helyett a szakportál máshogy számolt: a nap- és szélerőművi termelést a jelentett kapacitás és kihasználtság alapján becsülték meg. E becslések szerint a teljes termelés 783 TWh-ra és az éves növekedés 8%-ra tehető. A jelentett villamosenergia-fogyasztás, ami 750 TWh volt, összhangban van a becsült 783 TWh termeléssel, az így kalkulálható 4,2%-os különbség pedig az átviteli veszteségeknek tudható be.

Havi adatok az átviteli veszteségekről nem állnak rendelkezésre, de a 2023-as átlag 4,5% volt, ami szorosan egyezik a jelentett fogyasztás és a becsült termelés közötti különbséggel.

A különböző adatok összesítése azt mutatja, hogy az NBS hiányos adataiban szereplő szerény 29%-os éves növekedéssel ellentétben, 2024 májusában Kínában a napenergia termelése rekordszinten, 78%-kal nőtt.

A telepített napenergia kapacitás 52%-kal, 691 gigawattra (GW) nőtt, és a kapacitáskihasználtság 16%-ról 19%-ra javult. Ez a legnagyobb növekedést eredményezte Kína villamosenergia-termelésében: a napenergia termelése 53 TWh-ról 94 TWh-ra nőtt 2023 májusa és 2024 májusa között.

A második legnagyobb növekedést a vízenergia produkálta, ahol a kapacitás csak 1%-kal nőtt, de a kihasználtság 31%-ról 41%-ra ugrott, ahogy az ágazat kilábalt a 2022-23-as rekord mértékű, súlyos aszályból. Ez 39%-os növekedést eredményezett.

A szélenergia kapacitása 21%-kal erősödött. A kihasználtság azonban valószínűleg a havi szélviszonyok változása miatt csökkent. Ennek eredményeként a szél alapú villamosenergia-termelés viszonylag szerény, 5%-os, vagyis 4 TWh-s növekedést mutatott, elérve a 83 TWh-t. Az atom- és biomassza-alapú villamosenergia-termelés is kis mértékben növelte kapacitását, de az atomerőművek kihasználtsága 87%-ról 85%-ra csökkent.

Ennek eredményeként a gázerőművi termelés 16%-kal zuhant. A szén alapú termelési kapacitás 3%-kal nőtt, míg a szénből származó villamosenergia-termelés 3,7%-kal csökkent, ami az átlagos erőművi kihasználtság 7%-os csökkenését eredményezte.