A nagy zab átverés – valójában rejtett ellenség a bélrendszernek?
Az utóbbi években a zabot szinte minden egészségtudatos étrend alappilléreként ünnepelték. A reggeli zabkása, a zabital, a zabszeletek és egyéb zabos finomságok a „superfood” kategória állandó szereplőivé váltak.
De vajon tényleg annyira egészséges a zab, mint amilyennek a táplálkozási trendek sugallják? A Green.hu utánajárt a zab kevésbé ismert árnyoldalainak — különösen a bélrendszerre gyakorolt hatásainak.
A zab tápanyagtartalma: valóban jót tesz a szervezetnek?
A zab gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Ez vitathatatlan tény. A leggyakrabban emlegetett pozitívum a beta-glükán nevű oldható rost, amely segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és stabilizálni a vércukorszintet.
De mi történik a bélrendszerben, amikor a zabot megemésztjük?
Nem minden rost egyforma, és nem minden szervezet reagál rájuk ugyanúgy. A zabban található rostok egy része fermentálódik a vastagbélben, ami sokaknál puffadáshoz, gázképződéshez és felfúvódáshoz vezethet — főleg, ha valaki érzékenyebb emésztőrendszerrel rendelkezik.
Fitinsav: a zab rejtett vegyülete
A zab egyik legnagyobb problémája a fitinsav. Ez egy természetes növényi vegyület, amely az ásványi anyagok — például a vas, a cink, a kalcium és a magnézium — felszívódását akadályozhatja.
A fitinsav eredetileg a növények védekezési mechanizmusa, amely segít megóvni a magokat a korai csírázástól. Az emberi bélrendszerben azonban más hatást fejt ki: ha túl sok zabot fogyasztunk, a fitinsav hozzájárulhat a tápanyaghiány kialakulásához, különösen akkor, ha az étrendünk már eleve nem elég változatos vagy tápanyagdús.
A fitinsav elleni védekezés egyik módja a zab áztatása vagy fermentálása, de a bolti zabkásák és zabpehelytermékek ritkán mennek keresztül ilyen folyamatokon.
Gluténszennyezés: csendes veszély a gluténérzékenyek számára
A zab önmagában gluténmentes, de a feldolgozás során gyakran szennyeződik búzával, árpával vagy rozssal — mind glutént tartalmazó gabonafélék. A gluténérzékeny és cöliákiás emberek számára ez gyulladást és bélkárosodást okozhat.
Ráadásul a zab tartalmaz egy avenin nevű fehérjét is, amely szerkezetileg hasonló a gluténhez, és bizonyos érzékeny egyéneknél ugyanúgy problémát okozhat. Egyes kutatások szerint a cöliákiás betegek 10-15 százaléka reagál negatívan az aveninre, még akkor is, ha a zab technikailag „gluténmentes” címkét visel.
Emésztési panaszok: mikor válik ellenséggé a zab?
Sokan tapasztalják, hogy a zab fogyasztása után puffadás, gázképződés, székrekedés vagy éppen hasmenés jelentkezik. Ez különösen gyakori az IBS-ben (irritábilis bél szindrómában) szenvedők körében.
A zab FODMAP-tartalma (erjeszthető szénhidrátok csoportja) közepes szinten van, ami azt jelenti, hogy bizonyos embereknél hozzájárulhat az emésztési zavarokhoz. A beta-glükán rost, bár egészségesnek van kikiáltva, egyeseknél bélirritációt válthat ki, főleg nagy mennyiségben.
A zab marketingje: egészségtrend vagy túlértékelt csodaszer?
A zab népszerűségének nagy részét a marketinggépezet hajtja. Az élelmiszeripar előszeretettel pozicionálja a zabot mint „szuperélelmiszert”, miközben a kevésbé kellemes hatásokról kevesebb szó esik. A zabtermékek — zabkásák, granolák, zabitalok — gyakran cukorral, aromákkal és adalékanyagokkal dúsítottak, amelyek elnyomják az eredeti tápértéket, miközben egészségesnek álcázzák őket.
Kinek nem ajánlott a zab?
Bár a zab egyesek számára kis mennyiségben hasznos lehet, a fentiek alapján lássuk be, bizonyos esetekben érdemes elkerülni:
- Gluténérzékenység vagy cöliákia: még a „gluténmentes” zab is problémás lehet az avenin miatt.
- IBS vagy emésztési érzékenység: a zab fermentálódása puffadáshoz és görcsökhöz vezethet.
- Tápanyaghiányban szenvedők: a fitinsav gátolja az ásványi anyagok felszívódását.
- Autoimmun betegek: egyes elméletek szerint a zabban található fehérjék serkenthetik az immunválaszt
A zab kétségtelenül tartalmaz hasznos tápanyagokat, de a teljes képhez hozzátartozik a negatív oldal is. Ezek ismeretében mindenki eldöntheti, fogyaszt-e a továbbiakban zabot, vagy megfontolja a valóban egészségesebb alternatívák, például a köles, hajdina vagy quinoa kipróbálását.
Fotó: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
