Geotermikus energiával etetnék az AI hatalmas energiaigényét
A mesterséges intelligencia (AI) óriási energiaigénye egyre nagyobb kihívást jelent a technológiai cégek számára, amelyek folyamatosan fejlesztik generatív AI modelljeiket, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini. Ezek a modellek rengeteg adatot igényelnek, amit adatközpontokban dolgoznak fel, és a folyamatos hűtésük óriási energiát igényel.
A jelenlegi becslések szerint az AI-hoz kapcsolódó energiafogyasztás az USA teljes áramfogyasztásának akár 9%-át is kiteheti a következő évtized végére, szemben a mostani 4%-kal.
Mivel a szél-, és napenergia nem tudja egyedül kielégíteni ezt az igényt, a fosszilis energiaforrások felhasználása növekedhet, ami aláássa a techcégek „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátási céljait.
Ennek ellensúlyozására egyes techcégek, mint például a Facebook anyavállalata, a Meta, olyan új megoldásokkal kísérleteznek, mint a geotermikus energia.
A Meta nemrég bejelentette, hogy együttműködik a Sage Geosystems nevű startup céggel, hogy egy 150 megawattos geotermikus erőművet építsenek, amely tiszta energiát biztosítana a cég adatközpontjai számára.
Számítások szerint az erőmű által termelt energia elegendő lenne 70.000 háztartás energiaellátására.
Ez a geotermikus energia nem ugyanaz, mint eddig
A geotermikus energia alapvetően nem újdonság. Hagyományosan a Föld kérge alatt természetesen tárolt hő átalakítása energiává vulkánok, gejzírek és hőforrások közelében volt lehetséges – azokon a helyeken, ahol a hő a felszín közelében található. Ez a módszer hatékony fűtésre és energiatárolásra, de korlátozott, és kevesebb mint 0,5%-át teszi ki az USA teljes villamosenergia-termelésének.
Az úgynevezett „következő generációs geotermikus” startupok, mint például a Sage Geosystems, arra törekszenek, hogy jelentősen kibővítsék ezeket a földrajzi korlátokat.
Az új geotermikus technológiák lehetővé teszik, hogy ne csak vulkáni tevékenységhez közeli területeken működjenek, hanem bárhol, ahol forró kőzetek találhatók a föld alatt.
A Sage Geosystems hasonló módszerekkel dolgozik, mint a földgáz kitermelése során: repedéseket hoznak létre a forró kőzetekben, és vizet pumpálnak bele, amely felmelegszik, és energiát termel. Ez a módszer akár 99%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a hagyományos erőművek.
„A világ nincs felkészülve arra az igényre, ami az AI energiaigénye miatt keletkezni fog” – mondta Jamie Beard, a Project InnerSpace non-profit szervezet ügyvezető igazgatója, amely a geotermikus energiát népszerűsíti. Szerinte az éveken át tartó fejlesztés és tesztek után a modern geotermikus energia készen áll arra, hogy nagyobb vállalkozások számára is szolgáltasson energiát.
Szakértők szerint a jövőbeni prioritás az lesz, hogy a geotermikus energia költségeit olyan szintre csökkentsék, hogy versenyképes legyen a földgázzal.
Ideális esetben ez egy olyan vonzó energiamodell lenne, amelyet a vásárlók akkor is előnyben részesítenének, ha nem feltétlenül elkötelezettek a szénlábnyomuk csökkentése iránt.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a geotermikus energia nem csodafegyver. Az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek még mindig magasak. Ezenkívül komoly környezeti aggályok is felmerülnek. Tanulmányok azt mutatják, hogy a forró földalatti kőzetek feltörésére használt módszer – amely hasonló a földgáz fracking módszeréhez – földrengéseket vagy más zavarokat okozhat.
Forrás: Popular Science
Nyitókép: WikiImages – Pixabay
