Pár nap és itt a COP29 bakui klímacsúcs, de miért fontos?
A COP29, amelyet 2024 novemberében rendeznek Bakuban, kiemelt szerepet kap a globális klímaváltozás elleni küzdelemben, különös figyelemmel a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célra. A találkozón várhatóan hangsúlyos téma lesz a Veszteségek és Károk Alapjának működésbe lépése, amely a leginkább sebezhető közösségek támogatását célozza a klímaváltozás okozta károk enyhítésében.
A COP29, melyet 2024 novemberében rendeznek Bakuban, Azerbajdzsánban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) éves találkozója, ahol a világ országai egyeztetnek a klímaváltozás elleni globális stratégiákról. Ezek a konferenciák, különösen a 2015-ös párizsi COP21, alapvető jelentőségűek a klímavédelmi célok meghatározásában. A párizsi találkozón a résztvevők elfogadták a Párizsi Megállapodást, amelynek fő célja, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szintekhez képest. A COP21 meghatározó volt abban, hogy a világ elköteleződjön a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és jogi keretet adjon a nemzetközi klímavédelmi intézkedésekhez.
A csúcs most várhatóan igen kiemelt figyelmet kap, hiszen a világ egyre intenzívebben érzi a klímaváltozás hatásait, beleértve az áradásokat, hőhullámokat és természeti katasztrófákat.
A konferencia célja, hogy az országok felerősítsék erőfeszítéseiket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a fenntartható energiaforrásokra való gyorsabb átállásra. Központi témája lesz a megújuló energiaforrások, mint például a szél-, és napenergia, elterjesztése, valamint a természetalapú megoldások támogatása, melyek olyan természetes folyamatokra építenek, mint az erdők szén-dioxid-megkötése.
A klímafinanszírozás is kulcsszerepet játszik majd: a fejlett országoknak biztosítaniuk kell a szükséges pénzügyi forrásokat a fejlődő országok számára, hogy azok képesek legyenek hatékony klímavédelmi intézkedéseket hozni. Emellett a COP29 különös hangsúlyt helyez a befogadásra, így az őslakos közösségek és a klímaváltozás által leginkább érintett helyi közösségek hangja is meghallgatásra kerül a döntéshozatal során.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a mostani klímacsúcs nagy lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi közösség még szorosabb együttműködéssel lépjen fel, megújítsa elkötelezettségét a fenntartható jövő érdekében, és biztosítsa a globális felmelegedés megfékezését. A konferencia célja, hogy az országok ne csak szavakkal, hanem konkrét intézkedésekkel is előmozdítsák a klímavédelmi célokat, megteremtve ezzel a jövő generációk számára egy élhetőbb és fenntarthatóbb bolygót.
Mi várható az idei COP29 csúcson?
A legnagyobb figyelem a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési cél elérésére irányul, amelyet a Párizsi Megállapodás keretében határoztak meg.
Várhatóan nagy hangsúlyt kap az ún. Veszteségek és Károk Alapjának működésbe hozása, amely különösen a sebezhető közösségek – például a kis szigetországok és a legkevésbé fejlett országok – támogatását célozza. Az országoknak 2025-ig kell benyújtaniuk új Nemzeti Hozzájárulási Terveiket (NDC-k), amelyek középpontjában a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázok, például a metán kibocsátásának csökkentése is áll majd.
A Veszteségek és Károk Alapja (angolul Loss and Damage Fund) célja tehát, hogy anyagi támogatást nyújtson azoknak a fejlődő országoknak (a legkevésbé fejletteknek, az ún. LDC országoknak (Least Developed Countries) és jellemzően fejletlen kis szigetországoknak, amelyek különösen súlyos károkat szenvednek el a klímaváltozás következtében, például áradások, hőhullámok vagy egyéb természeti katasztrófák miatt.
Az alap segítene fedezni azokat a költségeket, amelyek a klímaváltozás következményeinek enyhítésére és helyreállítására szükségesek, különösen azokra a közösségekre összpontosítva, amelyek legkevésbé járultak hozzá a klímaválsághoz, de mégis a legsúlyosabban érintettek.
Jelenleg a Veszteségek és Károk Alapja (Loss and Damage Fund) finanszírozásának alapja körülbelül mindössze 700 millió USD, amely a COP28-on tett kezdeti kis felajánlásokból származik. Ez az összeg a fejlődő országok klímaváltozás okozta károk enyhítésére irányul. 2025-től várhatóan nagyobb összeg áll majd rendelkezésre, mivel
a cél az, hogy évi 100 milliárd USD összegű pénzügyi támogatást érjenek el,
amely a fejlődő országok klímafinanszírozási szükségleteit hivatott kielégíteni, beleértve az adaptációs intézkedéseket is.
A konferencián emellett kiemelt szerepet kap az inkluzivitás, különös tekintettel az őslakos közösségek és a klímaváltozás által leginkább sújtott csoportok bevonására a döntéshozatali folyamatokba, továbbá, a klímafinanszírozás növelése is alapvető fontosságú, mivel a fejlett országoknak biztosítaniuk kell a szükséges forrásokat a fejlődő országok számára, hogy hatékonyan tudjanak alkalmazkodni a klímaváltozás kihívásaihoz .
A COP29 fő témái a következők lesznek:
- Megújuló energiaforrások: Kiemelt cél a fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújulók, mint a szél-, és napenergia, elterjedésének gyorsítása, hogy csökkenthető legyen a kibocsátás továbbá a metánkibocsátás csökkentését „felpörgetni” (lásd lentebb).
- Természetalapú megoldások: A természet szerepének hangsúlyozása a klímaváltozás elleni küzdelemben, például az erdők szén-dioxid-elnyelése.
- Klímafinanszírozás: Felhívás a fejlett országok számára, hogy támogassák a fejlődő országokat.
- Befogadás: A helyi közösségek és őslakosok bevonása a döntéshozatalba.
A COP29 elő-rendezvényén a metánkibocsátás csökkentése is fókuszba került
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és a COP29 elnöksége magas szintű eseményt szervezett pár hete, szeptember végén New Yorkban, amelyen a metánkibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések kerültek terítékre az energiaiparban. A találkozón mintegy 100 globális vezető vett részt, köztük miniszterek és iparági vezetők, azzal a céllal, hogy az ambiciózus vállalások gyakorlati lépésekké alakuljanak.
Az eseményt az IEA ügyvezető igazgatója, Fatih Birol, valamint a COP29 kijelölt elnöke, Mukhtar Babayev vezette, és hangsúlyozták, hogy a kormányoknak, iparágaknak és pénzügyi intézményeknek együtt kell működniük a metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégiák hatékony megvalósítása érdekében. A metánkibocsátás az ipari forradalom óta bekövetkezett globális hőmérséklet-emelkedés mintegy 30%-áért felelős, így csökkentése alapvető kérdés a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Annak ellenére, hogy a COP28 alkalmával jelentős vállalások születtek a metánkibocsátás lényeges csökkentésére a következő évtizedben, az energiaipar kibocsátása továbbra is aggasztóan magas. Az eseményen hangsúlyozták, hogy a metáncsökkentési célokat be kell építeni a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti vállalásokba (NDC-k).
A találkozó kiemelkedő résztvevői között volt Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, valamint John Podesta, az Egyesült Államok klímavédelmi különmegbízottja. A résztvevők támogatták a COP29 Nyilatkozatot a szerves hulladékból származó metánkibocsátás csökkentéséről, amely a hulladék-, és élelmiszerrendszerekből származó kibocsátások kezelésére összpontosít.
Az IEA bejelentette: regionális kihívásokkal foglalkozó technikai workshopokat tervez a metánkibocsátás témakörében, és értékelni fogja az olaj-, és gázipari vállalatok előrehaladását a kitűzött célok elérésében.
Források:
https://worldcrunch.com/world-affairs/azerbaijan-cop29-peacewash-greenwash
https://www.ft.com/content/8051e135-ca4b-4c4d-8889-84cbcebd4774
Nyitókép (Baku életkép) fotó: Unsplash (Free)
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
