Elönt minket a csomagolóanyag-hulladék, 5 tipp: így tegyünk ellene!

A csomagolóanyag az egyik nagy mai „ellenségünk”: túlzott használata globális és helyi szinten is egyre súlyosabb környezeti problémát okoz. Magyarországon és az Európai Unióban 2025-ben szigorodó szabályozások próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét, de a háztartások felelőssége is alapvető. Nézzük, mit tehetünk.

Cikkünkben bemutatjuk a friss, meglehetősen döbbenetes adatokat a csomagolóanyagok okozta környezetszennyezésről, és pár gyakorlati tippet kínálunk a háztartási hulladék csökkentésére és szelektív gyűjtésére.

A csomagolóanyag-hulladék globális és helyi problémája

Az elmúlt évtizedekben a csomagolóanyagok használata drámai mértékben nőtt, amit a fogyasztói társadalom, az online kereskedelem térhódítása és a gyors, illetve készételek ütemes elterjedése tovább fokozott.

Az Európai Unióban 2024-ben egy főre átlagosan 190,7 kg csomagolási hulladék jutott, ami 23%-os növekedést jelent 2010-hez képest!

Magyarországon a helyzet valamivel kedvezőbb, de a becslések szerint évente 60-80 ezer tonna textilhulladék keletkezik, és a csomagolóanyagok jelentős része is a hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. A műanyag csomagolóanyagok különösen problémásak, mivel a globális műanyagtermelés 1,8 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, ami a globális kibocsátás 3,4%-a.

Az előrejelzések szerint 2060-ra ez a mennyiség több mint kétszeresére nőhet, ha nem történnek jelentős változások.

Nem rossz, de messze még az ideális újrahasznosítási arány

Magyarországon a műanyag-újrahasznosítás aránya 32% körül mozog, ami az EU-s tagállamok között az alacsonyabbak közé tartozik. A EU-s célkitűzések szerint a települési hulladék 55%-át már ma újra kell hasznosítani, de hazánk jelenleg elmarad ettől, mivel a települési hulladék fele még mindig egyenesen a lerakókban végzi. A csomagolóanyagok, különösen az egyszer használatos műanyagok, mint a PET-palackok és polietilén zacskók, jelentős környezeti terhelést okoznak, mivel sokszor nem kerülnek újrahasznosításra, hanem a természetben, folyókban vagy óceánokban kötnek ki.

Az EU 2025. január 1-jétől szigorúbb szabályokat vezetett be, például a textíliák és veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére vonatkozóan, valamint a csomagolási hulladék csökkentésére irányuló célokat fogalmazott meg. A 2024 áprilisában elfogadott új EU-s szabályozás szerint

az Unió területén 2030-ra 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal kell(ene) csökkenteni az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét.

A csomagolóanyag cunami környezeti hatása

A csomagolóanyagok, különösen tehát a műanyagok, hosszú távú környezeti károkat okoznak. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha akár 700.000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek az élelmiszerláncba kerülve veszélyeztetik az élővilágot és az emberi egészséget. A műanyag csomagolások égetése vagy lerakása során keletkező üvegházhatású gázok hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, míg a nem megfelelően kezelt hulladék szennyezi a talajt, a vizeket és a levegőt. Magyarországon a textilhulladék jelentős része is hulladéklerakókban végzi, holott a kapacitás létezik az újrahasznosításra.

Globálisan a probléma még súlyosabb:

a fast fashion és az egyszer használatos csomagolások elterjedése miatt évente több mint félmillió tonna mikroműanyag halmozódik fel az óceánok fenekén.

Az EU-ban a textilvásárlások 2020-ban 121 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását okozták, ami jelentős terhelést jelent a környezetre. A csomagolóanyagok esetében a műanyagok mellett a papír- és kartonhulladék is problémát jelent, mivel ezek újrahasznosítása gyakran nem hatékony, és a papírgyártás is jelentős erőforrásokat igényel.

5 tipp a csomagolóanyag-hulladék csökkentésére

A háztartások kulcsszerepet játszanak a csomagolóanyag-hulladék csökkentésében és megfelelő kezelésében. Az alábbi 4-6 gyakorlati tipp segíthet abban, hogy a háztartások hozzájáruljanak a környezetszennyezés csökkentéséhez:

1. Válasszon újratölthető és csomagolásmentes termékeket

Számos magyarországi üzletlánc, például a Tesco és az Auchan, kínál újratölthető termékeket, például magvakat, hüvelyeseket vagy gabonaféléket. Vigyen magával saját tárolóedényt, és vásároljon csomagolásmentes boltokban, piacokon, ahol közvetlenül a termelőtől szerezheti be az árut. Ez csökkenti a műanyag zacskók és egyéb csomagolóanyagok használatát.

2. Használjon többször használatos dobozokat és táskákat

A bevásárlások során kerülje az egyszer használatos műanyag zacskókat, és használjon vászon- vagy hálós táskákat, valamint újrafelhasználható élelmiszer-tárolókat. A Mohu projekt okán szinte minden nagyobb üzlet kínál visszaváltható üveg- és alumíniumdoboz-gyűjtési lehetőséget, amely szintén csökkenti a hulladék mennyiségét.

*

Kapcsolódó cikkünk:

https://green.hu/cikkek/hatarido-kozeleg-julius-20-ig-kell-adatot-szolgaltatni-az-epr-rendszer-szerint/

*

3. Tudatosan tervezze meg a vásárlásokat

Készítsen bevásárlólistát, hogy elkerülje a felesleges termékek vásárlását, amelyek gyakran túlzott csomagolással járnak. Válasszon nagyobb kiszerelésű termékeket, amelyek kevesebb csomagolóanyagot igényelnek, és kerülje a feleslegesen csomagolt árukat, például az egyenként fóliázott zöldségeket vagy gyümölcsöket.

4. Gyűjtse Ön is szelektíven a hulladékot

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei bővülnek, 2025-től pedig kötelező lesz a textíliák külön gyűjtése is. Ügyeljen arra, hogy a műanyag, papír, üveg és fém hulladékokat külön gyűjtse, és használja ki a helyi hulladékudvarokat vagy gyűjtőpontokat. A PET-palackok és polietilén zacskók újrahasznosítása különösen fontos, mivel ezek a leggyakoribb csomagolóanyagok.

5. Komposztálja a szerves hulladékot

Ha lehetősége van rá, a főzés során keletkező élelmiszer hulladékot gyűjtse külön, mert ez hasznos tápanyagul szolgálhat a kerti virágainknak, zöldségeinknek, vagy akár gyümölcsfáinknak. Komposzt tárolására legideálisabb a természetes anyagból, fából készült komposztáló edény, de lehet már kapni kész komposztáló tartályokat is.