Egészségesebb a világosra pörkölt kávé

A rendszeres, de mértékletes kávézás jótékony hatásait számos tudományos vizsgálat alátámasztja, köztük hazai kutatások is. Nem mindegy azonban, hogyan és milyen formában fogyasztjuk a feketét.

Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa szerint azok, akik naponta kávéznak, és szeretnék kiaknázni az ital előnyeit, jobban járnak a világos pörkölésű változatokkal, mert ezekben nagyobb arányban maradnak meg az értékes növényi vegyületek.

A napi legfeljebb 3–4 csészének megfelelő koffeinbevitel összefüggésbe hozható a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatok, valamint a Parkinson-kór kockázatának csökkenésével.

A pozitív hatások hátterében elsősorban az antioxidánsok állnak, de a koffein is szerepet játszik – ugyanakkor koffeinmentes kávé esetén is megfigyelhetők kedvező élettani hatások.

HIRDETÉS

A kávé azonban jóval összetettebb, mint azt sokan gondolnák: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok egyaránt megtalálhatók benne. Gyakori félelem, hogy éhgyomorra fogyasztva gyomorpanaszokat vagy refluxot okoz, ám egy egészséges embernél ez általában nem jelent problémát. Az olyan antioxidánsok, mint a klorogénsav vagy a ferulsav, gyulladáscsökkentő hatásúak, ezért nyugalmi állapotban lévő gyulladásos bélbetegség esetén sem feltétlenül tiltólistás a kávé. A kellemetlen tüneteket sokkal inkább az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a tartós stressz erősíti fel, amelyekhez a koffein csak ráerősíthet.

Nem mindegy, hogyan isszuk

Elterjedt tévhit az is, hogy a kávé önmagában magas vérnyomást okoz. Hipertónia esetén a dietetikusok elsőként inkább az életmódbeli tényezőkön – például a sóbevitel csökkentésén, a rendszeres mozgáson és a növényi alapú élelmiszerek fogyasztásán – változtatnának, nem pedig a napi 1–2 csésze kávé elhagyását javasolnák.

Fontos ugyanakkor az egyéni érzékenység, hiszen a koffein lebontása nagy eltéréseket mutathat. Nagyobb mennyiségű, napi négy csészét meghaladó kávéfogyasztás és emelkedett LDL-koleszterinszint esetén már érdemes mérlegelni a kávé típusát is, mivel a szűretlen készítési módokban jelen lévő cafestol és kahweol növelheti a koleszterinszintet. A filteres eljárásoknál ezekből lényegesen kevesebb jut a csészébe.

A pörkölés mértéke kulcskérdés

A hő hatására lezajló Maillard-reakció során alakul ki a kávé jellegzetes színe és íze, miközben antioxidáns hatású melanoidinek is keletkeznek. Ha azonban a pörkölés túl sötét, a hasznos vegyületek aránya csökken, és nagyobb eséllyel jönnek létre kedvezőtlen, akár karcinogén anyagok. Dietetikai szempontból ezért a világos pörkölésű kávé előnyösebb választás.

Az instant kávé sem ördögtől való a szakember szerint: lényegében lefőzött, majd szárított kávé, amely koffeint tartalmaz, bár antioxidáns-tartalma valamivel alacsonyabb. A kávé enyhe vízhajtó hatása főként nagyobb mennyiségnél jelentkezik, ezért érdemes mellé vizet inni. Az egészségvédő hatás pedig leginkább akkor érvényesül, ha cukor és tej nélkül fogyasztjuk – így nemcsak kalóriát spórolunk, hanem a fogak védelméhez is hozzájárulhatunk.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/