ESG: vajon miért érdekes a cégünkben?

ESG lázban ég a világ – „Mit tett eddig a cégünk a fenntarthatóságért?” – egyre több kisvállalkozás vezetője szembesül ezzel a kérdéssel, hiszen az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) ma már nem csupán a nagyvállalatok ügye. Bár Magyarországon csak néhány ezer cég számára lesz kötelező a jelentéstétel, a fenntarthatósági elvárások egyre inkább a kisebb vállalkozásokat is érintik – ügyfelek, partnerek és piaci lehetőségek szempontjából egyaránt.

Képzeljük el, hogy egy magyar kisvállalkozás vezetőjeként valaki a reggeli megbeszélésen váratlanul megkérdezi: „Vajon mit tett, mit tesz a cégünk a fenntarthatóságért?” Elsőre talán szokatlannak tűnhet a kérdés, hiszen a napi feladatok között eddig nem szerepelt az ESG – azaz a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontok – kiemelt kezelése. Magyarországon hivatalosan csak pár ezer nagy cég számára lesz az első években kötelező az ESG-jelentéstétel, de vajon miért lehet előnyös a kisebb vállalkozásoknak is foglalkozniuk ezzel? Ügyfelek, partnerek és piaci lehetőségek – nézzük meg közelebbről!

Mi az ESG, és miért lényeges?

Az ESG nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy olyan keretrendszer, amely a cégek hosszú távú fenntarthatóságát és társadalmi felelősségvállalását állítja középpontba.

Mindent tudni szeretne az ESG-ről? Olvassa el teljes körű tájékoztatásra született, áttekinthető cikkünket!

https://green.hu/cikkek/mi-az-az-esg-mi-a-szerepe-manapsag/

A nagyvállalatok számára az ESG már nem választható opció: az EU-s szabályozások, például a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv) értelmében a 250 fő feletti, vagy jelentős árbevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező cégeknek kötelező jelentést készíteniük.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az ESG-törvény alapján a 20 milliárd forint nettó árbevétel feletti nagyvállalatokra vonatkozik a kötelezettség, ami alacsonyabb küszöb, mint a CSRD 50 millió eurós határa. Az első jelentést az érintett nagyvállalatoknak a 2025-ös évre vonatkozóan 2026-ban kell elkészíteniük (azon cégeknek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók).

Magyarországon ez legfeljebb két-háromezer nagyvállalatot érint, ám a hatás nem áll meg náluk. A beszállítói láncokon keresztül a kisebb cégekhez is eljut, hiszen a nagyvállalatok elvárják, hogy partnereik is megfeleljenek bizonyos fenntarthatósági követelményeknek.

Ügyfelek és partnerek: az ESG mint belépőjegy

Képzeljék el, hogy egy magyar kkv egy multinacionális cégnek szállít termékeket. A partner hirtelen adatokat kér a cégük karbonlábnyomáról vagy a munkavállalók jólétéről. Ha nem tudnak válaszolni, könnyen eleshetnek a következő szerződéstől. Egy 2024-es EY-kutatás szerint a magyar vállalatok fele még csak nem is hallott az ESG-ről, miközben a globális trendek azt mutatják, hogy az ügyfelek és partnerek egyre inkább elvárják a fenntartható működést – nemcsak a nagyoktól, hanem a kisebbektől is. Az ügyfelek ma már nem kizárólag az árat veszik figyelembe: egy környezettudatos vásárló nagyobb valószínűséggel választ olyan céget, amely például újrahasznosított csomagolást használ, vagy támogatja a helyi közösséget.

Miért éri meg a kkv-knak?

Fontos, hogy a kkv-k számára az ESG nem pusztán kényszer, hanem valódi lehetőség. Először is, versenyelőnyt biztosít.

Ha egy kisebb magyar cég már most felkészül az ESG-követelményekre, akkor nemcsak a nagy partnerek szemében válik vonzóbbá, hanem a piacon is kitűnhet.

Egy kutatás szerint azok a vállalkozások, amelyek beépítették az ESG-t a működésükbe, jobb ügyfélelégedettséget és piaci pozíciót értek el. Másodszor, költséghatékonyságot kínál: egy energiahatékony iroda vagy a hulladékcsökkentés hosszú távon megtakarítást eredményez. Harmadszor, a munkavállalók is értékelik: a fiatalabb generációk szívesebben dolgoznak olyan cégnél, amely figyelmet fordít a környezetre és a társadalomra.

Gyakorlati lépések: hogyan kezdjünk neki?

Nem szükséges azonnal milliókat költeni egy ESG-tanácsadóra – bár egy szakértő később hasznos lehet.

Kezdjük kicsiben: mérjük fel, mennyi energiát használnak, és például váltsunk LED-izzókra a vállalkozásunkban is, ha még nem tettük meg. Vizsgáljuk meg, miként csökkenthetjük a napi hulladékot, vagy miképpen támogathatjuk a helyi közösséget egy egyszerű kezdeményezéssel, például egy jótékonysági akcióval.

Fontos, hogy dokumentáljuk is, amit tesznek – ez később kulcsfontosságú lehet egy partneri-beszállítói tárgyaláson. Ha nagyobb lépésre szánjuk el magunkat, érdemes egy tanácsadóval áttekinteni, hol tartunk, és mit várnak el tőlünk a partnerek.

Magyar valóság: kihívások és lehetőségek

A magyar kkv-k előtt álló legnagyobb akadály az ismerethiány. Sokan csupán teherként élik meg az ESG-t, pedig a kutatások szerint az e téren már felkészült cégek 68%-a pozitívan látja a jövőt ezen a fronton a fejlett világban. Itthon a kisebb cégeknek szerencsére még bőven van idejük alkalmazkodni, de a nagyvállalatok már most nyomást gyakorolnak a kkv körbe tartozó beszállítókra. Egy ruházati vagy vendéglátóipari kkv például előnyre tehet szert, ha bemutatja, hogy etikus forrásból szerzi az alapanyagokat – ez nemcsak a partnereknek, hanem a vásárlóknak is vonzó.

ESG: lehet, hogy sokaknak nyűg, de bizony a jövő a tét

Az ESG nem kizárólag a nagyvállalatok terepe. A magyar kkv-k számára ez egy lehetőség arra, hogy ne csak túléljenek, hanem prosperáljanak egy változó világban. Az ügyfelek és partnerek elvárásai nem várnak 2025-ig, és a piac sem. Kezdjük el most a felkészülést, és ami ma még extra erőfeszítésnek tűnik, holnap a cégünk erőssége lehet. A döntés a miénk: lemaradunk, vagy elébe megyünk a változásnak?

Fotó (illusztráció) – Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/