Európa a globális felmelegedés forró pontja: mi vár ránk?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) riadót fújt: Európa hőmérséklete a globális átlag kétszeresével emelkedik. Ez azt jelenti, hogy amíg a világ más részein a hőmérséklet növekedése mérsékelt, addig Európában különösen gyors a változás.

A jelentés szerint 2050-ig a kontinens hőmérséklete legalább 3 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti időkhöz képest. Becslések szerint a hőmérséklet 2100-ra több mint 7 Celsius-fokkal nőhet.

Milyen következményekkel kell számolnunk a gyors globális felmelegedés esetén?

Ez a gyors felmelegedés nem csak a nyári hőség miatti kellemetlenségekről szól. Az EEA figyelmeztet: a változások komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat is hoznak. A hőhullámok miatti halálesetek számának növekedése mellett számítani kell az áradásokból és erdőtüzekből adódó gazdasági veszteségekre is. Szlovéniában, Görögországban és Spanyolországban már tapasztalhatók voltak ilyen jellegű károk, amelyek jelentős gazdasági veszteséget okoztak. Becslések szerint 2022-ben a hőhullámok 70 000 európai halálesetet okoztak, ami a gazdaságra is kivetül.

Szlovéniában a tavaly augusztusi árvizek után a bruttó hazai termék 16 százalékának megfelelő gazdasági veszteséget regisztráltak, míg Görögországban az erdőtüzek, majd az áradások által követett erdőtüzek az ország éves mezőgazdasági termésének 15 százalékát semmisítették meg.

Leena Ylä-Mononen, az EEA ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak azt mondta: nem arról van szó, hogy holnap egy nagy pénzügyi sokknak nézünk elébe, de ez halmozódik…a kockázatok egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek.”

Az EEA friss jelentése szerint határozott fellépés nélkül „emberek százezrei halnának meg a hőhullámok miatt, és csak a part menti áradásokból eredő gazdasági veszteségek meghaladnák az évi 1 milliárd eurót”.

Mi is az pontosan, ami a veszteséget okozza?

A szélsőséges időjárás csökkentett adóbevételeket.
Megnövekedett kormányzati kiadásokkal kell számolni.
Alacsonyabb hitelminősítést és megnövekedett hitelfelvételi költségeket okozhat.

A tendencia nem biztató. A februári globális átlaghőmérséklet 1,77 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot, és ez volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor rekordmeleg volt – közölte a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.

A szokatlan téli hőség különösen Közép-, és Kelet-Európában volt jellemző. Kelet-Európa egyes részein a hőmérők éjszaka több mint 10 Celsius-fokot, nappal pedig 20 Celsius-fokot mértek.