Fontos madár, a fehérhátú fakopáncs védelmére kel a madártani egyesület

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levéllel fordul az agrárminiszterhez a Natura 2000 jelölőfaj fehérhátú fakopáncs védelmét célzó intézkedések hiánya miatt.

A fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állománya messze elmarad az ezer pártól. A legspeciálisabb élőhelyigényű harkályfajunk, elsősorban a nagy kiterjedésű, idős, természetes bükkösökben él, melyekben nagy arányban található álló és fekvő holt faanyag. Megfelelő erdőszerkezet esetén égeresekben, gyertyános-tölgyesekben és vegyes bükkös-tölgyesekben is megtelepedhet – írják a közleményben.

A faj rendkívül helyhez kötött életmódot folytat, nem képes nagyobb távolságokat elmozdulni, főleg, ha hiányzik az ökológiai folyosóként működő alkalmas élőhelyláncolat.

A faj veszélyeztetettségéhez jelentős mértékben hozzájárul a fő élőhelyeit jelentő védett és Natura 2000 területeinken zajló jelenlegi erdőgazdálkodás, melynek következtében a Dunántúl több régiójában (Zalai-dombság, Vértes, Gerecse) a közelmúltban már kipusztult.

Az MME Harkályvédelmi Szakosztálya már több éve kiemelt célként kezeli a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állományának kutatását, melynek keretében országos felméréseket is végeztünk. A szakosztály az érintett nemzetipark igazgatóságok és az Agrárminisztérium képviselőivel műhelytalálkozót szervezett a fajjal foglalkozó szakemberek számára, amelynek keretében elkészült egy, a faj élőhelyeinek megőrzését segítő szakmai útmutató is 2024-ben Mátrafüreden.

A faj megőrzéséhez idős faállományok, zavartalan, műveléssel nem érintett erdőkre jellemző magas holtfa mennyiségek szükségesek.

Ez az MME szerint csak úgy lehetséges, ha megfelelő kiterjedésű, gazdálkodás alól kivont erdőterületeket jelölnek ki a fehérhátú fakopáncs ismert élőhelyein. Ezek környezetében is kizárólag a folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő gazdálkodást tartják elfogadhatónak.

Az MME közlése szerint a szakmai egyeztetések ellenére nem történtek megfelelő előrelépések a faj megőrzése érdekében, a javasolt zónák nem kerültek kijelölésre. Ugyanakkor úgy vélik, az útmutató kínálta módszertan alkalmazása a természetvédelmi szervek számára nem csak egy lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség is. Hozzáteszik:

a fehérhátú fakopáncs ügye sokkal több „csak” egy faj megőrzésénél.

Ez a speciális élőhelyigényű harkályunk ugyanis a bolygatatlan, holt faanyagban gazdag erdők esernyőfaja. Ami azt jelenti, hogy fehérhátú fakopáncs védelme egyben az általa igényelt erdők minden lakójának – növény, állat, gomba – védelmét is jelenti.

Forrás és nyitókép: MME

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/