Felelős gazdi vagy szaporító? Hogyan lehetünk jó állattartók?

A kutya és a macska évszázadok óta az ember legközelebbi társai közé tartozik. Jelenlétük örömöt, biztonságot és szeretetet hoz a mindennapokba. Ugyanakkor a felelősség is óriási: egyetlen gazdi döntéseinek következményei generációkra előre meghatározhatják, mennyi kóbor állat él az utcákon, mennyien kerülnek menhelyekre, és mennyi szenvedést kell elkerülnünk.

A felelős állattartás egyik legfontosabb pillére az ivartalanítás – enélkül ma Magyarországon elképzelhetetlen a kóborállat-probléma megoldása.

A hazai állatvédő szervezetek becslései szerint Magyarországon több százezer kóbor kutya és macska él. Pontos számot nehéz mondani, hiszen a kóborállatok nyilvántartása nem teljes, de a kutyák esetében legalább 100–150 ezer, macskák esetében pedig 200–300 ezer egyedről beszélhetünk. Egyes vidéki településeken szinte minden utcában találkozni gazdátlan állattal, míg a menhelyek és állatvédő egyesületek folyamatos teltházzal működnek.

A magyarországi állatmenhelyek évente több tízezer állatot vesznek gondozásba. A Magyar Állatvédők Országos Szervezetének adatai szerint a bekerülő kutyák és macskák nagy része szaporulatból származik: „nem akart kiskutya”, „nem tudták elajándékozni a kiscicákat”, „megszökött a tüzelő szuka”. Ezek a történetek mind ugyanarról szólnak: a nem ivartalanított állatok kontrollálatlan szaporodásáról.

Csak egyszer szült a kutyám, szaporító vagyok?

Sokan gondolják, hogy ha a kutya vagy a macska „csak egyszer szül”, azzal semmi baj nincs. Pedig ez tévhit. Egy felelős gazdi nem szüli tele a világot kutyákkal vagy macskákkal. Az egyszeri alom is ugyanúgy hozzájárulhat a menhelyek túlterheltségéhez és a kóborállatok számának növekedéséhez, hiszen a gazdátlan kölykök sorsa kiszámíthatatlan és sajnos folyamatosan nő.

A szaporítás és a felelős tenyésztés között hatalmas különbség van.

A tenyésztők szigorú szabályok szerint, egészségügyi szűrésekkel és dokumentált vérvonalakkal dolgoznak, céljuk egy fajta megőrzése és fejlesztése. Ezzel szemben a szaporítás kontrollálatlan, gyakran csak a kölykök eladására vagy elajándékozására irányul, és legtöbbször betegséghez, keverék almokhoz és menhelyi túlzsúfoltsághoz vezet. Ha valaki engedi, hogy az állata egyszer is szüljön „csak úgy”, anélkül, hogy a kölykök sorsa biztosítva lenne, akkor akarva-akaratlanul szaporítónak számít.

Az ivartalanítás előnyei

Az ivartalanítás nem csupán a szaporulat megakadályozásáról szól. Számos orvosi és viselkedési előnnyel is jár, amelyek mind hozzájárulnak az állat hosszabb és egészségesebb életéhez.

Betegségek megelőzése

Nőstényeknél jelentősen csökkenti az emlődaganatok kialakulásának esélyét.
Megelőzi a gennyes méhgyulladást (pyometra), ami kezeletlenül életveszélyes állapot.
Hímeknél csökkenti a prosztatabetegségek és a heredaganatok kockázatát.

Viselkedési előnyök

Az ivartalanított állatok kevésbé hajlamosak a szökésre tüzelési időszakban.
Csökken az agresszív vagy területvédő viselkedés esélye.
A jelölgetés és a hangos tüzelési nyugtalanság mérséklődik.

Mit tesz Magyarország a probléma ellen?

Az elmúlt években több fontos intézkedés is született az állatvédelem terén Magyarországon. 2013 óta minden négy hónaposnál idősebb kutya csak mikrochippel tartható, ami nagyban segíti az elveszett állatok azonosítását és hazajuttatását, bár ez a szabály egyelőre nem vonatkozik a macskákra.

Emellett egyre több önkormányzat, civil szervezet és alapítvány kínál ingyenes vagy kedvezményes ivartalanítási programokat, elsősorban a kóbor és gazdás macskák számának csökkentése érdekében. Az állatvédők oktatási kampányokkal, hirdetésekkel, rendezvényekkel és iskolai programokkal is igyekeznek tudatosítani a gazdikban az ivartalanítás és a felelős állattartás fontosságát. A menhelyek is aktívan hozzájárulnak a szemléletformáláshoz, hiszen az onnan örökbefogadott állatok túlnyomó többsége már ivartalanítva kerül új otthonába.

Ennek ellenére a helyzet lassan változik. A szemléletváltás kulcsfontosságú: amíg a társadalomban tartja magát a tévhit, hogy „egyszer szülnie kell a kutyának/macskának”, addig a probléma újratermelődik.

Az állattartás felelőssége

Egy kutya vagy macska akár 12–15 évig is a család része lehet. A felelős állattartás nemcsak a napi etetésről és sétáltatásról szól, hanem az egészségügyi ellátás, a biztonságos környezet és a hosszú távú gondoskodás biztosításáról is.

Az ivartalanítás egyetlen egyszeri döntés, de hatása évtizedekre kihat. Egyetlen alom akár 6–8 kölyköt is jelenthet, akik további évek alatt több száz utódot hagyhatnak maguk után. Ha ezek közül csak néhány az utcára kerül, máris hozzájárultunk a kóborállat-probléma fenntartásához. A felelős gazda nem szaporítja az állatait, hanem gondoskodik róluk – és ezzel példát mutat a közösségnek is.

Fotó: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/