Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, a Green.hu podcastjának, a GreenPod adásának a vendége - fotó: Pannon Egyetem

Exkluzív Green.hu podcast Gelencsér Andrással: a kutató szerint robog a környezetszennyezés, a légkör felmelegedésének vonata, de nem a zöld célok felé, hanem a homlokegyenest ellenkező irányba! Meg tudjuk még húzni a vészféket, vagy elkésett az emberiség? Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettünk az ország egyik legismertebb klímatudósával, légkörkutatójával, a veszprémi Pannon Egyetem rektorával a GreenPod legfrissebb adásában.

Miről is van szó a Green.hu podcast friss adásában? Főként arról, hogy a szakadék felé robog a vonatunk, illetve, ha így van, akkor vajon hogyan készülhetünk fel az elkerülhetetlen, fájdalmas kihívásokra, amelyek a klímaváltozással járnak? Miért kérdezzük ezt?

Azért, mert

óriási a baj: a gazdasági növekedés ellentmond a fenntarthatóságnak, nem hogy el vagyunk késve, de még az irány is rossz, amerre haladunk

– nyilatkozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a green.hu friss podcastjában.

A Green.hu podcastja Gelencsér Andrással az alábbi linken hallgatható meg:

 

 

A beszélgetés részletei

Portálunk szerkesztője ezúttal a szokásosnál elmélyültebb, kőkemény zöld témákat érintő podcast beszélgetést folytatott az ország egyik legismertebb klímatudósával.

A legnagyobb ellentmondás a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság között feszül

– nyitotta a beszélgetést Gelencsér András, hiszen, mint mondta, a növekedés energiafelhasználást és anyagfelhasználást generál, ami ellenkezik a zöld célokkal.

„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”

– fejtette ki a klímatudós, aki azt látja a legnagyobb problémának, hogy elvált egymástól a beszéd, a vállalások, a politikai elhatározások, valamint a valóság.

A közös cselekvés kiemelten fontos lenne, hiszen 192 országnak kellene egyszerre cselekedni a klímaváltozás ellen, de Gelencsér András szerint

a világ éppen pont nem az egyetértésről és együttműködésről szól manapság, inkább a háborúk, a békétlenség időszakát éljük.

 

Nézzük, miről van szó még szó a friss Green.hu podcastban?

Ezúttal tehát a szokásosnál elmélyültebb, szándékoltan csak hangot rögzítő, mintegy 40 percnyi podcast beszélgetést folytattunk a fenntarthatóság iránt érdeklődők közt jól ismert Gelencsér Andrással, aki talán a „legkarcosabb” nézeteket vallja a fenntarthatóság, a zöld átmenet realitása, pontosabban annak kivitelezhetetlensége kapcsán.

A podcastban az alábbi kérdésekről esik szó:

– A 2015-ben az ENSZ által elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) közül több is ellentmond a realitásoknak.

– Nem vagyunk máris elkésve akár már a hangzatos klímacélokban, akciótervekben, megvalósításban?

– Ha a 192 ország közül akár csak egy is eltérő szabályozásokat alkalmaz, például megenged szénerőműveket üzemeltetni, akkor milyen értelme van globális szinten szabályozni a kibocsátást, ha nincs egységes megegyezés minden ország között?

– Ha el is fogadják nemzetközi szinten a komolyabb, érdemi kibocsátás csökkentést (például a Párizsi célokat), ki és hogyan fogja ezeket betartatni?

– Sokan a nagyvállalatokat hibáztatják, de vajon 8 milliárd ember kényelmi és jóléti igénye, valamint a fogyasztói társadalom mókuskereke pusztán „össznépi önuralommal” megállítható lenne?

– A mélyzöld narratíva globálisan mennyire egységes? Magyarországon hogyan viszonyul a társadalom ezekhez az eszmékhez?

– A zöld átállás valóban lehetséges belátható időn belül, különösen a mai folyamatok tükrében? (Megoldást adnak a megújulók? Fel tudjuk eléggé gyorsítani a zöld átállást? Hogyan tudjuk tárolni kellő mennyiségben a zöld-energiát globális méretekben?)

– Van okunk aggodalomra, vagy csak ‘huhogás’ folyik? Sokak szerint kontraproduktív a „riogatás”. Nyilván tennünk kell valamit, de vajon mik lehetnek azok a konkrét lépések, amelyekkel a legnagyobb hatást érhetjük el?

– Mit tehetünk még, – egy átlagember szintjén – az élhetőbb és környezettudatosabb élet fenntartása érdekében?

– Lehetséges és szükséges a növekedés leállítása a fenntartható jövő érdekében? Milyen konkrét akadályokkal szembesülünk, különösen az olcsó fosszilis energia korlátainak fényében?

– Mitől félnek legjobban a szakemberek vagy a felkészültebb kutatók a jövőt illetően? Mi az, ami a legtöbbször előkerül, mint elrettentő példa?

– Hogyan lehet, hogyan érdemes az elkerülhetetlennek tűnő éghajlatváltozásra előre készülni? Milyen konkrét ötletek-intézkedések mutathatnak egyfajta „megoldás” felé?

– Van olyan elmélet, miszerint mi itt a Kárpát-medencében viszonylag „biztonságban” vagyunk a várható negatív hatásoktól, ide nem önt ki a tenger, elég sok vízforrásunk van, talán a lokális klíma sem változik olyan szélsőséges mértékben és a népvándorlás hatásainak sem vagyunk annyira kitéve, mint mondjuk Dél-Európa. Azaz szerencsés helyen vagyunk, nem?

 

A Green.hu podcast beszélgetőpartnerünk részletes bemutatása:

 

Gelencsér András a Pannon Egyetem rektora, a Green.hu podcast, a GerrenPod adásának vendége - fotó: Pannon Egyetem
Gelencsér András a Pannon Egyetem rektora, a Green.hu podcast, a GreenPod adásának vendége – fotó: Pannon Egyetem
Gelencsér András

Vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője, 2015. július 1. óta a Pannon Egyetem rektora.

1990-ben vegyészmérnökként diplomázott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, öt évvel később a Környezettudományi Tanszéken szerzett doktori címet.

2002 óta az MTA doktora, köztestületi tag. 2006-ban habilált, ekkortól egyetemi tanár a Mérnöki Karon, melynek dékánhelyettese lett 2015. július 1-jei rektori kinevezéséig.

2018-ban egyedüliként ismét pályázott a rektori tisztségre, amit elnyert. Még ebben az évben a Pannon Egyetem felkerült a 150 legkiválóbb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézmény listájára; 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Fő kutatási területe a légszennyezéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos légköri kémia, különösen a légköri aeroszol kémia. Ő volt az első, aki felismerte a humusz kialakulásának folyamatát a légkörben.

Nyitókép: Pannon Egyetem

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a podcast beszélgetésről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó