Meddig zenélhet még a táj? Kijózanító természetfilm készült az Erdélyi-szigethegységről
Hegyizene címmel készült el Szendőfi Balázs természetfilmes legújabb alkotása, amely a Pannon-síkság és az Erdélyi-medence között magasodó vízválasztó, az Erdélyi-szigethegység bérceinek életét, majd élet nélküliségét mutatja be. Az őstermészet érintetlen szépségét állítja kontrasztba az ember pusztításával. Filmajánló.
A természetfilmektől általában azt várjuk, hogy elvarázsol, egy számunkra ismeretlen területre csábít és mutatja be az ott található szépségeket: növényeket, állatfajokat, azok életét. A Hegyizene is megadja mindezt, ám alkotója ennél messzebbre ment, rávilágított arra a társadalmi-környezeti problémára is, amely éppen a hegy zenéjét készül elhallgattatni: az ember természetpusztító tevékenységére.
A film mesélője maga a hegység, aki női hangon avat be minket 145 millió éves múltjába, megmutatja csobogó vizeit, a Kárpát-medence legváltozatosabb karsztvidékét, amit nemcsak városi, de vidéki ember sem lát sokat. Szinte vakító a filmvásznon látható élénk zöld, és ismeretlen az autódudálások zajához szokott fülnek a hangos vízcsobogás, madárcsicsergés, békabrekegés.
A bravúros víz alatti jeleneteknek vagy épp az égből, drónkamerával vett légi felvételeknek köszönhetően testközelből láthatjuk például a vízirigó, a sebes pisztráng, a keresztes vipera, a hegyi billegető vagy épp a szirti sas életét, a természetben betöltött szerepüket.
Olyan furcsa szerzetek is feltűnnek, mint a botos kölönte, a tegzeslárva, a kárpáti kék meztelencsiga vagy a titokzatos hószúnyog, melyet tudósok még csak most kezdenek megismerni.
Szinte intim pillanatokat is átélhetünk a gyepi békákkal párzáskor, vagy a foltos szalamandrával, aki eleven utódot fial, láthatjuk a megújuló élet születését, a körforgást. A film legtöbbször visszatérő, ezért főszereplőnek nevezhető, kedves alakja a vízirigó, a világ egyetlen olyan énekesmadara, aki rohanó hegyi patakokban alámerülve búvárkodik; az ő életéből, családalapításából és fiókaneveléséből is érdekes részleteket leshetünk meg. Láthatjuk azt is, amikor a frissen kirepült fióka kipróbálja örökölt búvártudományát, és felfedezi a víz alatti világot.
A film egyedi atmoszféráját fokozza a sajátos zenei hangzás, mely szintén (az eredetileg zenész) Szendőfi Balázs műve: nem mindennapi párosítással fretless basszusgitár és handpan közös játékát hallhatjuk. A duettek másik előadója és szerzője Fekecs Ákos.
Nézze meg a Hegyizene trailer videóját!
Az olykor vicces, máskor megindító jelenetek után kijózanító pofonként érkezik a képbe az Ember.
Az ember, aki mérhetetlen mennyiségű szeméttel árasztja el a tájat, a vizeket – a hegyet átszelő Aranyos folyó a terület legszennyezettebb vize. Az ember, aki quadokkal szántja fel a talajt, noha ez tilos. Mégis a puszta szórakozásért tiporják le a gyepet és a benne rejtőző békákat, petéikkel együtt. Az ember, aki hangos fesztiválokkal ünnepli a „nemzeti összetartozást” úgy, hogy a természethez való tartozására eközben fittyet hány. Az ember, aki saját maga ünneplésére fényűző tűzijátékot tart, nem törődve azzal, hogy az ettől megriadó szirti sas a fiókáját is elhagyja, lassú éhhalálra kárhoztatva.
És nem, ezzel nincs vége, ez csak a kezdet.
Sokkoló képek következnek az egykor virágzó, barátságos kis hegyi falu, Szászavinc területéről, melyet egész völgyrendszerével együtt elöntött a ma is üzemelő veresvölgyi rézbánya mérgező zagyhordaléka. A gyenge gátat egyre magasabbra tornyozzák, mivel a kénsavas-vasoxidos méreg szintje minden évben egy métert emelkedik, minden nap egyre közelebb kerül a még nagyobb katasztrófa. A vödös-kék-sárga-zöld-szürke szenny minden élőlény számára halálos méreg, mégis szabadon issza fel a talaj és viszik tova a patakok. Erről árulkodik vérvörös vagy épp türkizkék színük, amit láthatóan a kemikáliák okoznak. Nos, ebben hiába is keresnénk foltos szalamandrákat vagy vízirigót.
„A bántalmazott Természet üzen nekünk, ezt próbáltam átadni a filmmel – mondta a Green.hu-nak Szendőfi Balázs. „Van az a mondás a legaljasabb emberekre, hogy „az anyját is eladná”. Most már épp ezt teszi az egész emberiség: a gazdasági növekedés lázában és a meggazdagodás reményében a saját anyánkat – az anyatermészetet – zsigereljük ki és bocsátjuk áruba” – fejtette ki az alkotó, aki nyitva hagyta a film végét. Nincs konklúzió vagy feloldozás. Folytatása következik.
Mint megtudtuk, a második részben többek közt a klímaváltozás látható jeleivel, a Kárpátokra nézve a legnagyobb problémának tekinthető erdőirtással és a vízerőművek hatásával szembesít majd az alkotó.
A Hegyizene című természetfilm tavasszal az alábbi vetítéseken tekinthető meg:
- május 9., Szentendre
- május 10. Budapest, Széchenyi tér (tervezett vetítés)
- május 11. Hegymagas (Balaton-felvidék)
- május 24. Sajóörös
- május 31. Verőce
- június 1. Göd
Továbbiak vetítések várhatók még Békéscsabán, Mezőtúron, Budapesten, Tordán és további helyszíneken. Naprakész információkért érdemes figyelni az alkotó Facebook-oldalát.
Kiemelt kép: Szendőfi Balázs
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
