Ismerje meg a 2026-os Év Rovara jelöltjeit!
A Magyar Rovartani Társaság fennállásának 101. évében, 2011-ben indította el az „Év Rovara“ kampányát, melynek célja, hogy minél szélesebb körben felhívja az emberek figyelmét egy-egy védett vagy védendő rovarra, bemutassa annak életét, környezetét, ezen keresztül pedig a rovarvilág kiemelt fontosságát.
Az első években a győztest a Társaság jelölte ki, ám 2015 óta a nagyközönség dönt három jelölt közül, internetes szavazás által. Az elmúlt 15 év győztesei sorrendben: hétpettyes katicabogár, imádkozó sáska, citromlepke, földi poszméh, nagy szentjánosbogár, mezei tücsök, nagy szarvasbogár, óriás szitakötő, havasi cincér, tavaszi álganéjtúró, kacsafarkú szender, óriás énekeskabóca, közönséges temetőbogár, sisakos sáska, sávos szitakötő.
Az idei év jelöltjei mindhárman olyan fajok, amelyek különböző életszakaszukban a faodvakhoz kötődnek: itt pihennek, táplálkoznak vagy éppen itt fejlődik ki a lárvájuk. Éppen ezért nemcsak eme rovarok fontosságán van a hangsúly, hanem az idős, odvas fák alkotta mikroélőhelyeken is, melyből sajnos egyre kevesebb van hazánkban.
Remetebogár (Osmoderna barnabita)
Hazánk öreg erdeinek különleges, ritka lakója a remetebogár. Nevét magányos életmódjáról kapta, ugyanis a háborítatlan, idős, odvas fák mélyén érzi jól magát, ahol a korhadó faanyag és a nedves mikroklíma biztosítja számára az életfeltételeket. Egykor gyakori faj volt, mára azonban az erdők fogyatkozásával a számuk drasztikusan lecsökkent.
A bogár lárvái évekig (2-4 évig) fejlődnek a fa belsejében, ám az imágók csak rövid ideig, néhány hétig élnek. A kifejlett példányok nagyok, 25-32 mm hosszúak, színük fémes feketés-barnás. Nem nagyon repülnek, inkább csak az odú körül mászkálnak a délutáni és az esti órákban. Különlegességük, hogy erős sárgabarack-illatot árasztanak, így a jelenlétükben akkor is biztosak lehetünk, ha nem látjuk őket.
A remetebogár 2001 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 forint.
Párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)
A hangyalesők küllemre nagyon hasonlítanak a szitakötőkhöz, ám más rendbe tartoznak, valamint az életmódjuk és a viselkedésük is eltérő. Hazánkban 16 fajuk található meg, közülük pedig a párducfoltos hangyaleső a verseny egyik jelöltje.
A hangyalesők nevüket életmódjukról kapták: ragadozó lárvái ugyanis a laza, homokos talajban tölcsérszerű mélyedéseket készítenek, melynek alján lesben várják a tölcsérbe esett élőlényeket. A párducfoltos hangyaleső azonban ezt a fogótölcsért nem a talajban, hanem odvas fák korhadékában, fűrészporában készíti el, és az oda betévedő rovarokat zsákmányolja. Az imágók gyenge repülők, vonzza őket a mesterséges fény.
A rovar a szárnyán látható párducmintáról kapta a nevét, hazánkban leginkább természetközeli helyszíneken, domb- és hegyvidéki erdőkben, folyók menti ligeterdőkben fordul elő. Védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
Gyászbagoly (Mormo maura)
A gyászbagoly a bagolylepkefélék családjának legnagyobb szárnyfesztávolságú (6 centiméter) faja. Színe szürkés, finoman mintázott. Legfőképpen víz közelében, patakok, folyók, tavak partján fordul elő. A kifejlett lepkék júniusban kelnek ki a bábjukból, a fő repülésük júliusra és augusztusra tehető.
A nyári száraz, meleg elől hűvösebb, párásabb, vízközeli sziklarepedésekbe, sötét zugokba, faodvakba húzódik, sokszor sokadmagával egy nagy csoportban alszik. Táplálkozni sötétedés után indul. Hernyóként telel át, a kifejlett példányokkal azonban néha akár október végéig is találkozhatunk. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Szavazni a Magyar Rovartani Társaság honlapján lehet december 6. éjfélig!
Kiemelt kép: Sávos szitakötő, a 2025-ös Év Rovara, Fotó: Steiner Attila, Forrás:https://www.izeltlabuak.hu/talalat/570274, Licenc:CC BY 4.0
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
