Jöhetnek a szélerőművek: könnyítést vezetnek be a zöldenergia áramhálózatra csatlakozásához
Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.
Az Energiaügyi Minisztérium azzal indokolta a döntést, a beruházók összesen több mint 10 gigawatt teljesítményű naperőmű, szélerőmű és tároló létesítésére jelezték szándékukat és szeretnék, ha ezek mielőbb megvalósulnának.
Eddig nálunk leginkább a naperőművek vitték a prímet, ezek lendületes felfutásának köszönhetően az előzőleg 2030-ra megcélzott 6 gigawatt összes beépített teljesítmény már most rendelkezésre áll. A már csatlakozási engedéllyel rendelkező napenergiás beruházások újabb 5 gigawattal növelhetik a hazai összteljesítményt 2028 végéig. A Nemzeti Energia- és Klímatervben az új célszám a korábbi vállalás duplája, 12 gigawatt.
És most jöhetnek a szélerőmű projektek…
Korábban úgy volt, hogy a szélerőművek csatlakozására sok-sok évet kell várni. Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly novemberben azt mondta, annyi engedély áll sorban, hogy több év is eltelhet, mire az esetleges új szélenergiás beruházások is sorra kerülhetnek, így nem várható, hogy 2029 előtt bárhol is új szélturbina épülne fel az országban.
A kormány azonban most nagymértékben enyhítette a szélerőművek telepítésére vonatkozó előírásokat. Szélerőművekből és tárolókból nagyságrendileg 2,5-2,5 gigawatt telepítésére jelezték szándékukat az ipari beruházók.
Az új feltételek mellett a jelenlegi, 330 megawattos szélerőmű kapacitás megháromszorozódhat 2030-ig.
Az Energiaügyi Minisztérium azt is kiemelte, hogy a zöldenergia megtermelésén túl a hatékony hasznosítás érdekében annak eltárolásáról is gondoskodni kell. A jelenleg mindössze 20 megawattos energiatárolói kapacitás 2026-ra a hússzorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére bővülhet Magyarországon.
Tudta? Magyarországon már 10 éve nem épült új szélerőmű és csupán 2-3 százalékra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ennek egyik oka, hogy szinte lehetetlen volt csatlakozási engedélyt kapni, másrészt számos korlátozó intézkedés is érvényben van.
Az ilyen erőművek telepítését szabályozó kormányrendelet számos olyan műszaki feltételt támasztott, melyeknek a szélturbinák vagy nem tudnak műszakilag megfelelni, vagy ha meg is felelnek, a befektetés más európai országhoz képest számottevően kisebb megtérülést ígérne. A rendelet kimondja, hogy a beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométeren belül szélerőmű nem helyezhető el. Ezen kívül nem épülhet szélerőmű tájképvédelmi terület övezetében, világörökségi és világörökség-várományos területek övezetében és kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében sem.
A fenti szigorú szabályok és a domborzati és meteorológiai adottságok miatt Magyarországon a szélerőművek eloszlása viszonylag szórványos. A legtöbb szélerőmű Nyugat-Magyarországon található, ahol általában kedvezőbbek a szélviszonyok. Néhány jelentősebb helyszín:
- Bábolna és környéke (Komárom-Esztergom megye): Itt található a legnagyobb szélerőmű parkok egyike, mely jelentős részét képes ellátni a környék energiaigényének.
- Mosonszolnok (Győr-Moson-Sopron megye): Ez a terület szintén híres a szélerőműveiről, amelyek hozzájárulnak a regionális zöldenergia-termeléshez.
- Tiszapüspöki (Jász-Nagykun-Szolnok megye): Bár nem Nyugat-Magyarországon helyezkedik el, itt is találhatóak szélerőművek, kihasználva a térség adottságait.
Tény: Magyarország Európához képest lényeges lemaradásban van a szélenergia-felhasználás tekintetében. Lakosságarányosan Svédországban termelik ki a legtöbb szélenergiát, majd Németország és Spanyolország következik. Hazánk az utolsók között kullog a sorban, Romániában 5-ször, Olaszországban 6-szor, Ausztriában 11-szer, Görögországban 13-szor annyi a szélenergiából származó összes beépített teljesítmény, mint Magyarországon.
A cikk forrása: MTI, az Economx cikke és az energiaklub.hu tanulmánya.
Kiemelt kép: Pixabay
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!