Kiderült, mit tudnak valójában a cégek a fenntarthatóságról
Több száz vállalat első fenntarthatósági jelentése alapján készült friss elemzés, amiből kiderült, nem mindenki áll készen az új zöld korszakra.
Több mint kétszáz vállalat tette közzé első, az EU új CSRD-szabályainak megfelelő fenntarthatósági jelentését, melyek alapján az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág szakértői mélyreható elemzést készítettek. Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak:
a fenntarthatóság már nem csupán jó PR, hanem a vállalati működés szerves része kell, hogy legyen – különösen azok számára, akik komolyan gondolják a jövőállóságot.
A szakértők Magyarországon 16 jelentést vettek górcső alá, azzal a céllal, hogy feltárják a legjobb gyakorlatokat, azonosítsák a buktatókat, és eligazítást adjanak a második hullámba tartozó cégeknek, akik még csak most készülnek az első fenntarthatósági jelentésükre.
Kinek kellett már idén jelenteni, és ki kapott haladékot?
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) szabályozás az EU egyik legátfogóbb fenntarthatósági direktívája, amely új szintre emeli a vállalati jelentéstételt. Míg az első körbe tartozó cégeknek már 2025-től kötelező volt fenntarthatósági riportot készíteni, a második hullámban érintettek két év haladékot kaptak. Ez azonban nem a tétlenség időszaka – épp ellenkezőleg: most kell megalapozni azt a tudást és rendszert, amellyel hiteles, auditálható jelentést tudnak készíteni a cégek.
„Ez az időszak a felkészülésé, de komoly házi feladatot jelent minden vállalatnak”
– fogalmazott Lukács Ákos, az EY partnere. A szervezeteknek most kell elsajátítaniuk a lényegességi elemzések metodikáját, felkészíteni a csapatokat és rendszereket, valamint pontos adatgyűjtési módszereket kialakítani.
Több száz oldal, stratégiai szintű munka
Az EY által elemzett fenntarthatósági jelentések terjedelme jellemzően 50–75 oldal között mozog, de előfordultak több száz oldalas dokumentumok is. Ez önmagában is mutatja:
a fenntarthatósági jelentés nem egy kipipálható adminisztrációs feladat, hanem komoly stratégiai és operatív munka eredménye.
A szektorokat tekintve a pénzügyi vállalatok vitték a prímet: a vizsgált jelentések 21%-a tőlük származott, őket követte az infrastruktúra (13%) és a közlekedés (12%) szektora. Az ezekben a szektorokban működő cégek tehát a legaktívabbak az új szabályozáshoz való alkalmazkodásban – vagy legalábbis ők készültek el időre.
Mi számít „lényegesnek”?
A kettős lényegességi elemzés – vagyis annak meghatározása, hogy egy adott fenntarthatósági kérdés mennyire befolyásolja a vállalat működését, illetve hogy a vállalat tevékenysége mekkora hatással van a környezetre és társadalomra – a CSRD-szabályozás alapköve. Az első riportok alapján a cégek átlagosan 6–7 témát azonosítottak lényegesként.
Szinte kivétel nélkül minden jelentés tartalmazta az éghajlatváltozással kapcsolatos közzétételeket, valamint a munkavállalókról és vállalatirányításról szóló adatokat.
„Az éghajlatváltozás kérdésköre domináns – a vállalatok 99%-a jelentett erről, ami jól mutatja a téma kiemelt helyét a fenntarthatósági gondolkodásban”
– mondta Dudás Tamás, az EY vezető tanácsadója.
Noha a dekarbonizáció és a nettó zéró kibocsátás célja már ott lebeg a vállalatok szeme előtt, a konkrét átállási tervek még ritkák. A magyar cégek csupán 13%-a rendelkezik ilyennel, míg a nemzetközi arány 74%.
Az átállási tervek nemcsak az elsődleges kibocsátásokra (Scope 1 és 2), hanem a beszállítói lánc kibocsátásaira is (Scope 3) kiterjednek, és kvantifikált célokat tartalmaznak a csökkentésre. Ez az a szint, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalat hitelesen állítsa: valóban a fenntarthatóság útjára lépett.
Pénzügyi és társadalmi kockázatok – a tabutémák is reflektorfénybe kerültek
A fenntarthatósági jelentések másik fontos komponense a pénzügyi kockázatok – különösen a klímakockázatok – feltérképezése. Ez az egyik legnehezebb, mégis legfontosabb terület, ahol sok vállalat még csak most kezd ismerkedni a megfelelő módszertanokkal.
A társadalmi témák közül két érzékeny pont is kiemelt figyelmet kapott: a nemek közötti bérkülönbségek és a vezetői javadalmazás átláthatósága. Ezek közzététele nemcsak szabályozási elvárás, hanem bizalomépítési eszköz is lehet – ha valóban nyíltan és őszintén kommunikálják.
Felkészülés, benchmarkolás, újrafelmérés
A következő két év az alapozás és megerősítés időszaka lesz azoknak a cégeknek, akik még csak most készülnek az első jelentésre. „A lényegességi vizsgálatokat újra kell futtatni, a kockázatokat és lehetőségeket mélyebben kell érteni, és érdemes mások példájából tanulni” – fogalmazott Lukács Ákos.
A vállalatoknak stratégiai szemléletre lesz szükségük, nem csak operatív megfelelésre. A belső kontrollok, az adatintegritás, valamint a transzparens kommunikáció lesz az a három alappillér, amelyre a jövőben minden fenntarthatósági jelentést alapozni kell.
Forrás: Portfolio, EY
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
