Kína: 11 új reaktorblokk épül, öt új atomerőműben

Kína öt új nukleáris erőművet épít, amelyek évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd, összesen több, mint 12 ezer milliárd forint értékben. Ezek a létesítmények évente 7,26 millió tonna szén felhasználását váltják ki, ami körülbelül 1 millió tehervonatnyi szenet jelent. Az építkezések jövőre kezdődnek.

Kína atomerőműben gondolkozik, nem is egyben

Az ázsiai ország újabb mérföldkőhöz érkezett az energiatermelés terén, amikor öt új nukleáris erőmű építését hagyta jóvá, amelyek összesen 11 reaktorból állnak majd. Ezek a projektek összesen 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát fognak előállítani évente, amely jelentős mértékben hozzájárul Kína zöldenergia-átállásához. A projektek összköltsége meghaladja a 33,3 milliárd dollárt, az első fázisuk pedig már 2025-ben elkezdődik.

A Kínai Államtanács által jóváhagyott beruházások olyan harmadik és negyedik generációs nukleáris technológiákat használnak, amelyek a hatalmas állam saját fejlesztései, és amelyeket úgy terveztek, hogy javítsák a hatékonyságot és növeljék a biztonságot. A harmadik generációs reaktorok, mint a Hualong One és a CAP1400, az amerikai AP1000 technológia továbbfejlesztett változatai. Ezek a reaktorok magasabb szintű biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek, például hosszabb élettartammal bírnak, és jobban ellenállnak a természeti katasztrófáknak, mint a korábbi modellek. Emellett kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, így hatékonyabban képesek energiát termelni, ami hosszú távon költségmegtakarítást eredményezhet.

A negyedik generációs technológiák közül egyébként kiemelkedik a magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktor (HTGR), amely forradalmi hűtési módszert alkalmaz. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a reaktorok magasabb hőmérsékleten működjenek, ami növeli az energiahatékonyságot és a biztonságot. A HTGR különösen előnyös azokban a régiókban, ahol a vízkészletek korlátozottak, mivel nem igényel vízhűtést, továbbá kevesebb radioaktív hulladékot termel, és ipari gőztermelésre is alkalmas.

Kombinált technológiák az atomerőműben

Az új reaktorokat többek között Kelet-Kínában, Jiangsu, Shandong és Zhejiang tartományokban, valamint Dél-Kínában, Guangdong tartományban és a Guangxi Zhuang Autonóm Területen építik meg. Az egyik legnagyobb projekt a Jiangsu tartományban található Xuwei erőmű, amely a világ első olyan létesítménye lesz, amely a magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokat kombinálja nyomottvizes reaktorokkal. Ez az erőmű alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari gőzt biztosít majd a Lianyungang vegyipari bázis számára, és jelentős mértékben hozzájárul az energiaintenzív iparágak dekarbonizációjához.

Az új reaktorok megépítése jelentős hatással lesz a nagy ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is. A Jiangsu tartományban épülő projekt évente több mint 32,5 millió tonna ipari gőzt fog előállítani, ami 7,26 millió tonna szén felhasználását váltja ki, és 19,6 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ezen beruházásoknak köszönhetően az ázsiai nagyhatalom továbbra is növeli a zöldenergia felhasználását, különösen az atomenergia területén, hogy megfeleljen a növekvő villamosenergia-igényeknek.

Lin Boqiang, a Xiameni Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója hangsúlyozza, hogy a vízenergia és az atomenergia továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik Kína alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőjében, mivel más megújuló energiaforrások felhasználása még nem éri el azt a léptéket, amely szükséges lenne a fenntartható fejlődéshez. Kína, bár már most is vezető szerepet tölt be az atomenergia fejlesztésében, továbbra is óvatosan és felelősségteljesen támogatja ezt az energiaforrást, különös tekintettel a biztonságra.

Világelső lehet Kína atomerőművek új technológiái terén is

Az ország új nukleáris erőművei nemcsak a zöldenergia termelésében, hanem Kína globális szerepében is megerősítik pozícióját. Kína immár olyan energiatermelési technológiában is világelsővé válik, amely korábban a nyugati és orosz gazdaságok dominanciáját élvezte. Ez az előrelépés tovább erősíti Kína helyzetét a nemzetközi energiapolitikában, és egyre inkább meghatározó szereplővé teszi az országot a globális zöldátállásban.

Mit is jelentenek az új technológiák Kína számára?

A legújabb kínai nukleáris reaktorok mind hatékonyságban, mind biztonságban jelentős javulást hoznak a korábbi generációkhoz képest. A Hualong One és a CAP1400 reaktorok, amelyek az amerikai AP1000 technológia továbbfejlesztett változatai, nagyobb biztonságot és hosszabb élettartamot biztosítanak, jobban ellenállnak a földrengéseknek és árvizeknek, valamint kevesebb üzemanyag felhasználásával több energiát termelnek. Mivel ezek teljesen hazai fejlesztések, Kína függetlenné vált a külföldi technológiáktól, sőt, akár exportálhatja is ezeket.

A negyedik generációs technológia, különösen a magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorok (HTGR), forradalmian új hűtési rendszereket használnak, amelyek magasabb energiahatékonyságot és biztonságot nyújtanak. Ezek a reaktorok víz helyett gáz hűtést alkalmaznak, ami különösen hasznos ott, ahol kevés a víz, és kevesebb radioaktív hulladékot termelnek, miközben ipari gőztermelésre is alkalmasak.