Kína, ahol igazán durván pörög a zöld átmenet!

Kína szerepe a zöld technológiák területén elvitathatatlan, egy igen érdekes tanulmány azonban egészen egyedi szemszögből vizsgálja ezt.

Kína kapcsán vágjunk is a közepébe, a Tni.org portálon nemrég megjelent, igaz alapos elemzés szerint az ázsiai ország dominanciája a zérókarbon-technológiák terén három fő szinten érvényesül:

Technológiai fejlesztések – A kínai cégek meghatározó szereplőkké váltak az elektromos járművek, napenergia és energiatárolás területén.
Termelési kapacitás terén is vezet az ázsiai nagyhatalom: a világ legtöbb zöldenergia termékét gyártja, beleértve a napelemeket és az akkumulátorokat.
Kritikus nyersanyagok feldolgozása terén az ország kontrollálja az olyan alapvető nyersanyagok, mint a réz, lítium és szilícium finomítását, amelyek nélkülözhetetlenek a zöldenergia-ipar számára.

A nagy ország 2023-ban a világ összes beruházásának 39%-át a zöldenergia iparba irányította, míg az ingatlanszektorba való befektetések 9%-kal csökkentek. Ennek eredményeképp GDP-növekedésének 40%-a a tisztaenergia ágazatból származott.

A Harmadik Plénum 2024-ben világossá tette, hogy a kínai gazdasági stratégia az új „három pillérre” épül: napenergia, energiatárolás és elektromos járművek, amelyek a régi „három pillért” (ruházat, háztartási gépek, bútorok) váltják fel.

Kína fosszilis energiafelhasználásának alakulása

Bár a zöld energia részesedése nő, Kína továbbra is nagymértékben támaszkodik a szénre:

2024-ben először haladta meg a megújulóenergia-termelési kapacitás a szénalapú kapacitást.
A széntüzelésű erőművek engedélyeztetése 80%-kal csökkent az év első felében.
Kína teljes szén-dioxid-kibocsátása akár 5 évvel korábban is elérhette csúcspontját, mint az eredeti 2030-as cél.

Azonban Kína energiaellátási rendszere még mindig nem elég rugalmas a megújuló energia időszakos ingadozásainak kiegyensúlyozására.

Kína: pörög a napenergia- és akkumulátor-ipar fejlődése

Az ázsiai nagyhatalom uralja a globális napenergia-ellátási láncot, hiszen a világ napelem gyártásának 90%-át ellenőrzi (a cellák szegmensében 88%). Továbbá az IEA szerint 2025-ig a világ szinte teljes mértékben Kínára fog támaszkodni a napelemgyártás alapanyagainak beszerzésében.

Ugyanakkor a TNI.org írása szerint a siker új problémákat is szült:

A napelemek ára egy évtized alatt 80%-kal csökkent, ami profitválságot okozott a gyártóknál.
2023-ban háromszor annyi napelemet gyártottak, mint amennyit a piac fel tudott volna venni, emiatt egyes országokban kerítésként használták a felesleges kínai paneleket.

Nyugati reakciók és gazdasági protekcionizmus

Európa és az USA fellépése Kína ellen úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió protekcionista intézkedésekkel igyekeznek megakadályozni Kína dominanciáját.

Az USA már tavaly, 2024-ben 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, az akkumulátorokra és napelemekre is jelentősen emelte a vámokat.

Az IEA becslése szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 15%-kal alacsonyabb lehetne 2030-ra, ha a világ kihasználná Kína meglévő zöldenergia-kapacitásait.

Az Egyesült Államok kettős politikája

Biden – most alapos vizsgálat alá kerülő, várhatóan jelentősen változó – Inflation Reduction Act (IRA) törvénye egyszerre támogatja a zöldipart és a fosszilis energia kitermelését:

Óriási adókedvezményeket biztosít a tisztaenergia-iparnak, de nem korlátozza a fosszilis tüzelőanyagok termelését. A törvény célja nemcsak az USA zöld gazdaságának fejlesztése, hanem a kínai technológiai dominancia visszaszorítása is.

Németország és az autóipar válsága – a német autóipar nehézségei

Az idézett tanulmány szerint a BYD 2023-ban több elektromos járművet adott el, mint az összes német gyártó együttvéve.
A Volkswagen fontolgatja németországi gyárak bezárását az elektromos járművek iránti csökkenő kereslet miatt. Érdekesség, hogy 2023-ban a német autógyártók profitjuk több mint felét Kínába fektették, mert ott található a világ legfejlettebb akkumulátortechnológiája.

Az EU 2019-ben még azt tervezte, hogy 2035-re betiltja a belső égésű motoros autók gyártását, de 2024-re már az energiabiztonság vált a fő politikai kérdéssé.

A zöld átmenet és a társadalmi konfliktusok – a fosszilis gazdaság hanyatlása

Az USA-ban és Németországban is egyre több munkás ellenzi a zöld átmenetet, mert a fosszilis iparágakban érdekelt vállalatok a klímatagadás és protekcionizmus narratíváját használják a politikai támogatás megszerzésére – állítja a tni.org anyaga.
Trump kampányában az autógyártó munkások figyelmeztettek arra, hogy az elektromos járművek elpusztítják az ipart – miközben a vállalatok valódi problémája a pénzügyi spekuláció.

Hogyan lehet igazságos a zöld átmenet?

A fosszilis iparág aktív visszaszorítása révén, azaz nem elég zöld beruházásokkal támogatni az átmenetet, a fosszilis tüzelőanyagok gyártását is vissza kell fogni. A fosszilis gazdaság hanyatlása és a nyugati hegemónia visszaszorulása lehetőséget adhat egy új globális paradigmára, amelyben a profit helyett a fenntarthatóság kerül előtérbe – zárja anyagát a szerző.

Forrás:

https://www.tni.org/en/article/china-and-the-geopolitics-of-the-green-transition

GREEN.HU VÉLEMÉNY:

A fenti tanulmány megállapításai nem feltétlenül tükrözik portálunk szerkesztőségének véleményét. Az eredeti tanulmányt a Transnational Institute (TNI) egy hollandiai, bevallottan antiimperialista kutatóintézet készítette, amelyet 1974-ben alapítottak a hidegháborús nagyhatalmi rendszer kritikájaként. Az intézet a globalizáció, a vállalati hatalom és a nyugati geopolitikai befolyás elleni küzdelmekre fókuszál, globális dél országok aktivistáival.

Kép: Unsplash.com

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/