Kiszárad a Balaton? Nem, pedig sétálni lehet a mederben…
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közleményt adott ki, miután több helyen is fotók jelentek meg az egyre száradó mederről, ahogy a déli parton a lépcső a száraz iszapra vezet.
A kutatóintézet hangsúlyozta: a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve. A Vasas Gábor igazgató és Boros Gergely tudományos főmunkatárs által keltezett írásban emlékeztetnek:
a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik.
A hosszú távú megfigyelések alapján elmondható, hogy 70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott.
Érthető és természetes, hogy a társadalom bizonyos csoportjai – a horgászok, fürdőzők, vitorlázók és turisztikai szereplők – részéről az az elvárás, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is – jelezték, hozzátéve, hogy ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.
Az intézet kutatásai szerint az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve.
Előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat.
„Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg” – írták a közleményben.
A klímaváltozás hatása nem elhanyagolható
A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja. Célunk, hogy higgadt, tényeken alapuló kommunikációval segítsük a Balaton jelenéről és jövőjéről szóló párbeszédet. Éppen ezért leszögezik:
a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Végezetül hozzátették, elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. „Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – zárták a közleményt.
Forrás: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Nyitókép: MTI / Varga György
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témáról!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
